Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
Csekö Ernő • Szekszárd házai és háztulajdonosai 43 • egyén- és családtörténet • társadalmi rétegződés vizsgálata • építéstörténet • építészet- és művészettörténet Talán azt nem kell különösebben részletezni, hogy például egy, a 19. század közepétől közel nyolcvan évet átfogó, Szekszárd házainak tulajdonosait házanként, háztelkenként közreadó munka milyen segítséget nyújthatna az EGYÉN- És CSALÁDTÖRTÉNETI kutatásokhoz, lett légyen akár tudományos, helytörténeti jellegű kutatásokról, vagy épp állampolgárok saját családjukra vonatkozó személyes érdeklődéséről, megkereséséről szó. A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, ILLETVE EGYES TÁRSADALMI RÉTEGEK, CSOPORTOK VIZSGÁLATÁHOZ ezen adattár elsősorban a térbeliség megragadásához adja meg a szükséges információkat, természetesen a házingatlanokra vonatkozó vagyoni viszonyok bemutatása mellett. Az adattár segítségével nem csak arról alkothatunk relatíve könnyen képet, hogy egy-egy esztendőben számszerűsítve miként oszlott meg a város épületállománya a lakosság körében, hanem arról is, hogy a helyi társadalom különböző rétegeinek térbeli eloszlása miként alakult a településen. (Természetesen itt csak a háztulajdonnal rendelkezők kerülhetnek elemzésre, házingatlant nem tulajdonló rétegek, pl. vagyontalanok, szegények nem.) A város épületállományának bővülésére, s annak is főként gazdasági, finanszírozási, szabályozásbéli, vagy épp infrastrukturális - de akár vállalkozástörténeti - vonatkozásaira koncentráló ÉPÍTÉSTÖRTÉNET ugyanúgy vizsgálatainak egyik kiindulópontjaként tekinthetne Szekszárd esetében is egy ilyen adattára, amiként az épületállományt elsősorban architektúrái, illetve művészeti szempontú vizsgálat alá vevő ÉPÍTÉSZET- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET. Városi helyrajz Sopron és Szekszárd esetében: eltérő feltételek, eltérő eredmények? Minden asznossága, fontossága ellenére azt nagy biztossággal valószínűsíthetjük, hogy egy Szekszárdra előkészített adattár kevésbé lenne olyan vaskos, mint soproni előképe. Egyúttal a benne foglalt idősorok se adnának olyan impozáns képet, mint amaz: például Szekszárd esetében a kezdő évszámot - eddigi ismereteink szerint - a 19. század közepére tudjuk csak tenni. De ez érthető is, hiszen Sopron történeti múltja, s annak feldolgozottsága szinte egyedülálló helyet foglal el vidéki városaink sorában.
