Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Ruzsa Éva: Városfejlesztési elképzelések a 20. század közepén, Szekszárdon
Rúzsa Éva • Városfejlesztési elképzelések 35 nak tartottak. A városnak az országos nagycsaládos lakásépítési akcióba való bekapcsolódásából a szurdiklakások felszámolódását is remélték.53 Bár már az 1913. évi szabályrendeletbe is belefoglalták az egyes utcák beépítési módját, az új tervezetekben, részben a szabályrendelet óta eltelt idő városképben hozott változásaira, valamint új építészeti, építkezési stílusok születésére való tekintettel, ismét meghatározták egyes utcák, körzetek beépítési módját. E szerint csak emeletes zártsorú épületek engedélyezhetők a Széchenyi utca teljes vonalán a Béri Balogh Adám utcai kórházbejáratig, az Arany János utcában a Hiding Adám (ma Szentgáli Gyula) utcáig, a Hunyadi úton, a (Horthy Miklós) Fasorban, a Garay és a Béla Király téren. Zártsorú földszintes, vagyis a teljes utcafronti beépítést rendeltek el a Rákóczi úton egészen az Arvaház (Szakály testvérek) utcáig; a Séd patak középső szakaszán lévő, Simontsits Béláné (korábban Báthory utcából) induló Kossuth, Triebler (Csonka) Major (Táncsics), Fürdőház, Flórián, Vörösmarty utcákban; a Szent István tér északi oldala, Augusz, Tinódi és Lajos király (ma már nem létezik, a múzeum sarkától indult, a zsinagóga mögött húzódott) utcák által bezárt területen, a mai Kölcsey és részben a Wósinsky lakótelepek, művelődési ház helyén lévő utcákban. Csak így engedélyezték az építéseket a Perczel, Jókai utcákban és a Mikes páratlan számú oldalán. Villaszerű épületeket emelhettek a Mikes utca keleti felén, a Mussolini (Ady Endre) utcában, a Bezerédj utca nyugati része feletti Tisztviselő telepen (Munkácsy, Lehel, Kálvária utca), és az itt nyitandó utcákban, a beépítésre kijelölt Kadarka utcában, valamint a Major utca folytatásában felparcellázandó új utcaszakaszon. (Táncsics utca)54 A város gazdasági, főként ipari fejlődésében való kétségek tükröződnek vissza a tanoncképzés, vagyis az iparos oktatásban. „Ipariskolára a város mai ipara mellett előreláthatólag szükség nem lesz.” - írja a rendezési terv. 1948-ban viszont már bizakodóan néznek a jövőbe: a „fejlődésnek induló” iparra tekintettel szükségét látják az ipariskolának.55 Egy középiskolája, a gimnázium mellé, ismét visszaállítani kívánták az 1937-ben megszűnt kereskedelmi iskolát. Helyét is már megjelölték, a Hunyadi úton lévő városi telken. Az elemi iskolák számát elegendőnek találták, csak külterületen gondoltak újabb létesítésére, illetve fejlesztésére. Még 1938-ban, a Közigazgatási Bizottság leiratában foglaltak figyelembe vétele mellett sem látták szükségesnek a Sió-híd közelében egy elemi iskola létesítését. Ennek ellenére mind az 1939-es, mind az 1948-as városfejlesztési terv53 V/74. a. 314/1940. 54 V/79. f. 32. d. Előzetes terv 1939.6. p. 55 V/79. f. 32. d. Előzetes terv 1939. 5. p.; Városfejlesztési terv 1948 7. p.
