Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 4. szám - Ruzsa Éva: Városfejlesztési elképzelések a 20. század közepén, Szekszárdon

Rúzsa Éva • Városfejlesztési elképzelések

33

szainak továbbépítésével folyamatosan történt.47 Kritikus volt azonban a vízellátás. Már 1938-1939-ben százezer pengőt áldozott a költségvetés egy újabb kút fúrására, miközben az ivóvíz hiányát nem sikerült teljesen megszüntetni. A terv csak a Remete-völgyi új víztározó létesítését említi, de a testület a Dunánál egy új vízmű építésére is gondolt, illetve a környező dombok forrásvizének felhasználására is.48

A másik sürgető feladat a patakok medrének szabályozása volt. A munkálatok már a 20-as években megkezdődtek, csak a Séd felső szakaszán végzett munkák hatszázezer forintnyi államkölcsönt és segélyt emésztettek fel. Azonban sem a középső szakasz nagy esőzések utáni áradását nem sikerült megakadályozni, sem a Parászta-patak partszegélyének folyamatos omladozását meggátolni. A Séd esetében a megoldást medrének a vasúti sínpálya nyugati oldalára való áthelyezésében gondolták, amelynek révén a Keselyűsi úti, a sínpálya alatti rosszul megépített szűk áteresz felszámolásával, a víz visszaduzzasztó hatásának megszűnését remélték.

A rendezési terv keveset szól a városi utakról. Az utcák vonalvezetését a városmagban és a Budapest-Mohácsi állami országúttól keletre rendezettnek ítéli, a település nyugatkeleti tengelyének Remete-völgyi szakaszán a vízfolyások, és a szintkülönbségek miatt jelentős javításokat lát szükségesnek. A városi tulajdonú utak kövezése, a járdaépítések, a rendezetlen utcafrontok szabályozása a tervkészítéstől függetlenül folytak, ezért csak egy ponton gondoltak változtatásra: a Bezerédj utca Béla tér sarkán álló Takarékpénztári épület lebontásával, az utcának kiegyenesítésével a belvárosi templomot már a kórházkápolnától láthatóvá kívánták tenni.

A leghasznosabb javaslatokkal a Szekszárdon működő, fent már megnevezett hivatalok, intézmények közül, a IV. számú hadtest légvédelmi parancsnoksága szolgált. A városon áthaladó észak-déli irányú országút két pontján láttak szükségesnek korrekciót. Az elsőként: a ma már nem létező Hármashídnál, a híd kiszélesítésével a polgári leányiskola (a mai Szent László középiskola) felé forduló kanyar ívének csökkentését szorgalmazták, amellyel az itt történt balesetek számának mérséklődését is remélték. Másodszor: a Széchenyi utcának a Béri Balog Adám utcára való átkelési, közel derékszögű szakaszának megszüntetését kezdeményezték. Az itt lévő Singer-ház kisajátítására javasolt 1940-ben Haidekker mérnök tizenötezer pengőt felvenni a városrendezési költségek közé. Az iparügyi miniszterhez hasonlóan,49 a hadtest legfontosabb felvetése valóban a hosszú távú perspektívában való gondolkodás előremutató példája. A főköz47 Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája Szekszárd 1941. 319-320. p.

48 TML V/79. f. Előzetes terv 1939.1. p.

49 TML IV/B/404. b. 12704/1941: 22400/XV/A/1940. Iparügyi miniszteri rendelet