Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Varga István: Szegénységi bizonyítvány egy többdimenziós fogalom
66 Új Dunatáj «2011. november VI. A szegénységi jog magadásával a gyermektartási perekben azt kívánták elérni, hogy a törvénytelen gyermeket szülő anyákat jogismeret hiány, peres ügyekben való járatlanság, szegénység ne tartsa vissza a bíróságtól.2 Ezen okok nem ismeretlenek a szakirodalomban. Kengyel Miklós hívja fel a figyelmet, hogy a jogismerethiány összefügg az esély-egyenlőtlenséggel. A jogismerethiány ellenszerét a jogalkotók a kötelező ügyvédi képviselettel próbálták meg kiegyenlíteni. A kötelező ügyvédi képviselet esetében viszont a jövedelem-egyenlőtlenségek miatt keletkezett új esély-egyenlőtlenség. Ezt az új esély-egyenlőtlenséget a jogalkotók a szegényjog megadásával próbálták meg ellensúlyozni. (Kengyel 1986: 70-71.) Mint láttuk, a szegénységi bizonyítvány megszerzése után az illető mentesült a költség alól. A szegénységi bizonyítvány megítéléskor tehát nehéz helyzetben vagyunk. Egyszerre tapasztalunk ambivalens dolgokat. Érték mert: — Szegények számára lehetővé tette a bírósági pereskedést, tandíjmentességet, szegényházi ellátást. — Esélyegyenlőséget teremtett, mert a szegény is ügyvédi képviselethez jutott. — Anyagi előnyökkel járt (pontosabban nem járt anyagi hátránnyal). Értéktelenség, mert — Megbélyegezte azt, aki ilyen írat bemutatására kényszerült. — Kontrollt gyakorolt a kérelmező felett. — Aki nem kérte, nem juthatott hozzá ezen ellátáshoz (univerzalitás hiánya). — Mint a per során használatos igazolás, gyermektartási per esetében korlátozta (ha csak közvetetten is) a tartásdíj nagyságát. Vizsgálódásunk végén elmondható, hogy a mai magyar közbeszédben az eredeti értelméhez képest kifordítva jelenik meg a fogalom. Nem vagyoni, inkább jellembeli hiányosságokat jelez, elítélő, negatív, pejoratív értelmezésű. * 1 2 A bíróság mellőzésének néhány egyéb lehetséges oka, a teljesség igénye nélkül: 1) Az anya, vagy a nagyszülők anyagi helyzete jó, emiatt megengedhetik maguknak a tartásdíj mellőzését. A gyermeket „külső” segítség nélkül is el tudják tartani. 2) Az apa gondoskodik a gyermekről, havonta rendszeresen pénzt juttat az anyának. Az is lehet, hogy a szülők együtt élnek. (Levéltári kutatásomban találtam esetet, ahol a szülők együtt éltek és az élettársi kapcsolat megszűnése után indult az apa ellen gyermektartási kereset.) 3) Az anyát szégyene visszatartotta attól, hogy bírósághoz forduljon. (Hasonlóan azokhoz, akik nemi erőszak áldozatai lettek, de szégyenük miatt nem tettek feljelentést.)