Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1. szám - Gajdó Ágnes: Múlt a jelenben

94

Üj Dunatáj • 2010. MÁRCIUS

apai nagyszülei neveltek, s ott is járt iskolába. A véletlen (vagy a sors?) nagy szerepet játszott Magyar László életében, hiszen a dél-afrikai Bihé fejedelme nemcsak földjét ajánlotta fel a számára, hanem leányát is. A házasság révén az ifjú férj előtt páratlan lehetőségek tárultak föl: felhajózott a Kongó torkolatán, olyan területekre is eljutott, ahol európai ember még nem járt, s olyan népek életét ismerhette meg közvetlen közelről, amelyek teljesen rejtve éltek Afrikában. Magyar László nevét viseli a dunaföldvári gimnázium (az ott tanulók mindig is büszkén vallották magukat MLG-s diáknak), a vár mellett áll a Mészáros Mihály által készített szobor, de az utazó nevét emléktábla és utca is őrzi.

Köztéri szobor készült a városban Beszédes József vízépítő mérnökről is, aki „szolgadiákból lett akadémikus”, s akinek „egész életműve elválaszthatatlan volt a hazai vizektől”. (25.) Beszédes elsőként vetette föl az Al-Duna szabályozásának gondolatát, ám Széchenyi gróf végül Vásárhelyi Pálra bízta a munkát. Egyik fő terve a pest-csongrádi hajócsatorna volt, amely a Dunát és Tiszát kötötte volna össze. A mérnök öreg napjait töltötte Dunaföldváron, halála is a munkájához kapcsolódik: a Duna-töltés állapotát ellenőrizte 1851 őszén, amikor is meghűlt, tüdő- és ideggyulladást kapott.

A földvári tablón szerepel Sárdy János, aki nagybátyja támogatásával lett Dunaföldváron kántortanító, s nemcsak egyházi szertartásokon énekelt, hanem műkedvelő előadásokon, főként zenés darabokban is, többek között Berze-Nagy Ilona 1929-ben bemutatott Muhi virága című négyfelvonásos történelmi drámájában. Sárdy később országszerte elismert opera- és operetténekes lett, Puccini Pillangókisaszszonyában debütált (a császári tiszt szerepében), majd filmszerepeinek köszönhetően is az ország ünnepelt énekes színésze lett.

A Tiszasülyön született tanítónőt, Berze-Nagy Ilonát 1920-ban helyezték Dunaföldvárra, ahol népművelői tevékenységet is folytatott, ismeretterjesztő előadásokat tartott, helytörténeti kutatásokat végzett. A Lábuk nyomát elmosta a víz című ifjúsági regénye a Móra Kiadónál jelent meg 1990-ben. (Róla nevezték el a városi könyvtárat 2004-ben.)

Dunaföldváron született Erdőss Pál és Gábor Pál filmrendező, Baumgarten Sándor építész, Devich Sándor restaurátor, festőművész, Sugár Gyula festőművész, Várnai László, Völgyi György és Sárvári (Schall) Anna színész. Utóbbit nem mint színésznőt, hanem sokkal inkább mint Juhász Gyula szerelmét és múzsáját ismerjük az Anna örök vagy a Coronatio című Juhász-versek ihletőjeként. Tömöri Anasztáz mérnök, a magyar tudományos és művészi élet mecénása szintén Dunaföldvár szülötte. Hatalmas vagyont örökölt anyai nagybátyja halála után, s az ő bőkezűsége tette