Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Senkár Patrik: Földrajzi nevek előfordulása a történelmileg első szlovák regényben
Senkár Patrik • Földrajzi nevek az első szlovák regényben 45 ám René útja onnan a mufti (felső moszlim vallási vezető) szeretné őt lánya (Hadixa, aki apjának Konstantinopolról mesél) tanítójának. A lány szerelmes lesz Renébe, s csodával határos módon kiderül, hogy gyermekkorukban már eljegyezték egymást (René szüleivel a múltban Zanin vár után, Tábor hegyről, mely egy palesztin hegy a Genezáret-tónál, menekült el). A házban megismerkedik egy orvossal (aki áttért a kereszténységről az iszlámra), aki azonban elárulja (megpróbálja megmérgezni). Egy idegen nő menti meg, de a szerelem Hadixa s közte kitudódik, s mindketten várják halálbüntetésüket. Fatima és Van Stiphout eközben Velencébe tartanak Tripolis de Soria közbevetésével. Velencében éri őket a hír, hogy René halálbüntetését várja. A kádi meglátogatja őket s elmeséli furcsa történetét, hogy megmentett egy várandós asszonyt s elvitte Tripolis de Soriába. Megszülte gyermekeit, akik tulajdonképp Fatima és René, akiket anyjukkal együtt később eladott a kádi. Bajza e részben leírja szökésüket Tripolisból, kalandjaikat Szíria tengerpartjainál, s megemlíti Stambul városát is (a szultán lakóhelye, mai Isztambul, Törökország). Hajójukat megtámadják Jajánál (palesztin kikötő a Földközi-tengernél). Közben Kairóban René és Hadixa megmenekül. René hazajut, ám nemsokára bejelenti újabb utazási szándékát: ezúttal Közép-Európába, pontosabban Felső-Magyarországra, tehát a mai Szlovákia területére készül. René a regény második részében Szlovákiába látogat a Dunán. A főhős szerint a vidék gazdag paradicsom volt, bőség jellemezte, s a Múzsák is itt telepedtek le. Bajza említést tesz ezzel kapcsolatban Helikonról (mely a Múzsák hegysége Boiotiában), illetve a Parnasszusról (hegység Görögországban, melyet Apollónak és a Múzsáknak szenteltek, a bajzai párhuzamban a pozsonyi várat jelenti áttételesen). A Vág folyó (melyet Bajza Vha néven említ), René utazásainak fontos helyszíne a szlovák nép szempontjából, kiket úgy határoz meg, hogy az a nép, amely e folyó mindkét felső partja közt él. Onnan indul el a főhős az országot „bevenni” - s a kalandok sora folytatódik. Bajza megemlíti Bécset is (Vdnia-ként emlegeti Bajza, hogy megtévessze a „tanultabb” olvasót), melynek hagyományait, szokásvilágát a papok éltetik, pl. a Szent Cecília-ünnepség, egyházi szokások. Zarándokhelyekről is említést tesz: Róma (Olaszország fővárosa), Loretto (közép-olaszországi búcsújáróhely), Santiago de Compostella (Spanyolország északnyugati részén fekvő város, melynek katedrálisában - a legenda szerint - Szent Jakab földi maradványai találhatók) mellett Jeruzsálemről beszél, amely mindig is összefonódott az egyházi élettel. Az egyházkritikái során megemlíti Esztergom (az eredetiben Ostryhron - szó szerinti fordításban - Éles Garam) és Nagyszombat-Trnava egyházi kötődéseit is.
