Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 4. szám - Sebők Melinda: Babits az amerikai irodalom áramában
30 Új Dunatáj • 2010. december A hollón és A harangokon kívül 1904 körül Babits több verset is fordított az amerikai költőtől: Alom az álomban, Emléksorok, Ulalume, Alomország, Valakinek a paradicsomban címűeket. Poe-novellák közül magyar nyelven pedig Pár szó egy múmiával, A kút és az inga, A hosszúkás láda, Egy hordó amontillado, Ligeia, Történet a Rongyos Hegyekből, Az áruló szív, A Vörös Halál álarca, Az Usher-ház vége, Az üzletember, Dr. Tarr és Professzor Fether szisztémája, A perverzió démona, Az elveszett lélekzet és az Árny című elbeszélések Babits 1928-as Groteszk és arabeszk műfordítás-kötetében láttak napvilágot. Babits Az európai irodalom története című könyvébe amerikai írókat is felvett. Az irodalomtörténet különböző korszakait kronologikus sorrendben tárgyaló írásának Poe-fejezetében azt kutatta, hogyan válik eggyé a szépség és a borzalom az amerikai író elbeszéléseiben, melyek az emberi fantázia mélységeit és félelmeit tárják fel. „A szépség úgy jelenik meg ebben a borzalmas és groteszk világban, mint valami abnormitás, valóságos betegség, mely a pusztulás csíráit rejti. A Ligeiák és Moreiiák haldoklásának melankóliája lírai fényt vet maga körül. ... A melankóliához itt borzalom járul, a haldokláshoz maga a halál. A gyönyörűségből gyötrődés lesz. A szépség nem a világi színek múló, de eleven pompája többé. Hanem valami, ami nem-e-világból-való. Ami ide csak isteni kivétel gyanánt ereszkedik le. Légies testtel, s félig nyitott szárnnyal. Hogy bármely pillanatban elröppenhessen.”9 Babits másik amerikai tanítómesterét Walt Whitmant is méltattad európai irodalom történetében, de nem mint dekadens álomvilágba menekülőt, hanem épp Poe ellenpólusát látta benne, az akkori Európa álmait zengő költőt, a boldog nemzet fiát, „mely örökre védve van európai lázainktól és problémáinktól”. Whitman „imádta Amerikát, akárcsak valami európai költő a maga nemzetét. De ő úgy érezte, hogy az ő hazafisága mégis gyökeresen más: az a jövő imádása, s nem a múlté.”10 Walt Whitman (1818-1892) születésének és halálozásának évét tekintve Petőfi és Arany kortársa volt, költészetének modernitásával azonban jóval előttük járt. Éppen a Poe-közvetítette modernségnek, valamint az avantgárd hatásoknak köszönhetően előzi meg európai kortásait. Whitman mint a korai avantgárd irányzatok (szimultaneizmus) valamint az európai expresszionizmus és futurizmus előfutára az 1920-as években nemcsak Babitsot, hanem Szabó Lőrincet is foglalkoztatta. Miután 1921-ben megjelent Ének magamról című kötete Gáspár Endre fordításában hatása Kassák, sőt még József Attila költészetében is kimutatható. Whitman szabadverseinek hömpölygő soraival szakított az európai irodalmi hagyományokkal. 1855-ben megjelent első kötete a Leaves of Grass (Fűszálak) 12 lüktető ritmusú szabadverset tartalmaz. A Fűszálak egy olyan lírai önéletrajz, melyben képet kapunk Amerika tájairól és társadalmáról. A whitmani költészet legszembeötlőbb jellemvonásai a lelkesítő hang, az amerikai optimizmus és a
