Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 4. szám - Sebők Melinda: Babits az amerikai irodalom áramában
28 Új Dunatáj »2010. december Aztán néhány hónappal később, egy zugligeti réten ülünk hárman. Babits Mihály és György Oszkár negyedéves bölcsészhallgatók és én, elsőéves jogász. Babits a verseit olvasta föl. A halál automobilon, A világosság udvara. Többet, sokat azokból, melyek később híresek lettek. Vadfantasztikum; leszállás az élet piszkos mélységeibe”.8 Edgar Allan Poe titokzatos-transzcendens világa Mohácsy Jenő visszaemlékezésében említett, még a századelején íródott Babits-verseken is kimutatható. E. A. Poe (1809-1849) - a richmondi Southern Literary Messenger szerkesztője, 50 lírai darab, 60 novella és számos kritika írója - az irodalom fő céljának az olvasóra gyakorolt hatást tartotta. Fantasztikus-rejtélyes, hátborzongató rémtörténeteiben a lélek árnyoldalait, szörnyű gyötrelmeit írja meg. Végletekig fokozott feszültséggel tárja fel a lélek mélységeit sűrített prózai alkotásaiban. Ez a különös, bizarr hangulat, az érzelmi ráhatás jellemző lírai darabjaira is. Szuggesztív erejű verseiben a legfőbb esztétikai minőséget a versdallamnak lehet tulajdonítani. „The rhytmical creation of beauty” - határozta meg a költészet lényegét, vagyis a vers a „szépség ritmikus teremtménye”. A líra hatásélménye Poe-nál a költemény formájában, ritmusában, dallamában, rímrendszerében - egyszóval zeneiségében rejlik. Az 1827-ben megjelent Tamerlane and Other Poems című kötetében már felismerni költészetének egyéni hangját. A halál, a haldoklás az alapvető témája legtöbb költeményének. Ezek közül az Annabel Lee, For Annie, To One is Paradise, City in the Sea, The Conqueror Worm és Ulalume címűeket Babits is lefordította. A pusztán zenei eszközökkel emocionális-szuggesztív hatást közvetítő versei a The Bells és a The Raven. A harangok az amerikai irodalom egyik legkiválóbb alkotása, ahol a belső rímeknek, a hangutánzó és hangulatfestő szavaknak a zeneiségét nehéz bármely más nyelven hitelesen visszaadni. Erre a rendkívül nehéz feladatra vállalkozott Babits, amikor 1905-ben a Négyesy-szemináriumon felolvasta magyar nyelvre átültetve Poe csilingelő rímeit: „Halld, a szánon a harang, szép ezüst harang! mily világát a vigságnak zengi ez a hang! halld, mint pendül, kondul, csendül át az éj jeges legén, míg a csillagnak, mely fent ül, fénye kristályfényesen dűl keresztül a lég egén. Ritmussá fut ám