Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám - H. Tóth Tibor: Újabb adalékok a Halotti Beszéd isa szavához

H. Tóth Tibor • Űjabb adatok a Halotti Beszéd isa szavához

79

tisztázatlan maradt. Ezért van különleges jelentősége annak, hogy ugyanilyen alakú és jelentésű szóval a mai erdélyi magyar nyelvjárásokban is találkozhatunk.

3. A Gálffy Mózes által összegyűjtött példák Zilah és Nagykároly környékéről valók, jó részük pedig Érszakácsiból. Erdős Judit segítségével azonban sikerült adatokat szereznünk az isa körösközi előfordulásáról is.

a) Az isa ma mindennapos használatban van ’bizony’ jelentésben a Körösköz2 egyes településein is: Ágyán (Adea), Feketegyarmaton (Iermata Neagrá), Nagyszerénden (Zerind), valamint Vadászon (Vinátori) és Simonyifalván (Satu Nou). A kutatás, tájékozódás egyelőre ezekre a településekre terjedt ki.

Az említett helységek - Simonyifalvát kivéve - ősiek, Árpád-koriak; a lakosságnak és a nyelvjárásnak minden bizonnyal van tehát kontinuus rétege, történelmileg és nyelvileg is értelmezhető folyamatossága: jelentősebb áttelepülésekről vagy teljes újjátelepítésről nincs tudomásunk. Nagyszeréndet (Zerind) 1169-ben III. István idején említik a források (Kovách 1994:40-43); Vadászt II. András egyik oklevele már említi (1214: Wadazow); Feketegyarmat (Gyarmat) és Ágya 1241-beli létezéséről Rogerius Siralmas énekéből (Carmen miserabile) is értesülünk (Szabó 1861:37-41); Ágyát már III. Béla idején, 1177-ben is faluként jegyzik.

b) Az isa az említett települések mindegyikén nyomatékosító szerepben tipikus, beleértve a Gálffy Mózes idézte példákat is. Elsősorban megerősítő válaszadáskor, témaismétlő szavak kísérőelemeként fordul elő, és a köznyelvi bizony szavunknak felel, feleltethető meg. Például: - Esik az eső? - Az isa!: - Hol találkozunk, Istvánéknál? - Ott isa! stb. Hasonló típusú válaszokban jelentkezik pl. az igen, nem, hát módosítószók, módosító mondatszók kísérőjeként (Igen isa!Nem isa! Hát isa...), vagy a kár hasonló szerepű használatában, szintén nyomatékos kísérőelemként (Kár isa!).

c) Fontos leszögezni, hogy miközben az említett településeken az isa a bizonyt helyettesítő mindennapos használatú forma, a bizonyt is ismerik a beszélők, ám nem használják. E településeken ugyanis a népi tudatban elevenen él a bizony használatának tilalma. Művelődéstörténeti szempontból is figyelemre méltó ennek a tilalomnak az adatközlők által jelzett, megfogalmazott oka, hogy tudniillik az Újszövetségben, a hegyi beszédben az esküdözés, bizonygatás, fogadkozás szokásával szemben ezt az intelmet olvashatjuk: „Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; ami pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon”; Máté 5:37; Biblia, a megújított, átdolgozott Károli-fordítás alapján).

2 A Körösköz tágabb értelemben a Körösök és a Berettyó által határolt, elfoglalt síkságot jelenti, szorosabb értelemben a Fekete-Körös és a Fehér-Körös közötti területet és mellékét. (Korábban ez utóbbi, szükebb értelemben a Kétkötösköz, majd az Erdőhát, illetve Lunkaság elnevezés volt használatban.)