Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám - Vilcsek Béla: A jelen(lét) embere

ViLCSEK Béla • A jelen(lét) embere

51

költői felkészültségének és fantáziájának a kiaknázására van szüksége ahhoz, hogy az ízesen merész asszociácóláncot megfelelően érzékeltetni tudja:

hábizony

eza zén nyelvem elég tudomány

a zanyám aszonta a tanárom aszonta a dokktor aszonta a tisztelletes aszonta [...]

pókerarcú okosok akik komoran cipelik a jövő terheit aszonták a feleségem aszonta ne-má-hogy-bele-ne-kerüjjek-ebbe-a-versbe aszonta a köjkeim hazagyüttek a ziskolából és aszonták kábé minden könyv amit kinyitottam aszonta még a Skót Nemzeti Szótár bevezetője is aszonta

jóvanmá

az összes élő nyelv szent hogy baszódjon meg mind

(Belső terek, 2004)

Turczi István legnagyobb és legvakmerőbb vállalkozása azonban minden bizonnyal a Parnasszus című, kizárólag verseket, versfordításokat és versekkel foglalkozó írásokat tartalmazó folyóirat 1995 októberi megindítása és - egy kultúra-, irodalom- és költészetellenes korban - az életben tartása, majd ahhoz kapcsolódóan az elsősorban pályakezdő költőket első kötethez juttató Parnasszus Könyvek sorozatának a létrehívása és folyamatos gondozása. A periodikához és könyvsorozathoz szervesen kötődik az ifjú versírók elméleti és gyakorlati felkészítését és továbbképzését célként maga elé tűző irodalmi tábor, az immár fél évtizedes múltra visszatekintő egri Parnasszus Műhelytalálkozó megrendezése, az annak anyagát évente közreadó antológiák (eger2003@parnasszus.hu, eger2004@parnasszus.hu, eger2005@parnasszus.hu) megjelentetése és az ugyancsak évenként átadott Junior Parnasszus Díj megalapítása. A Parnasszus-vállalkozást kezdetben sokan kétkedéssel fogadták, s rövid életűnek gondolták. Ma már akad, aki „Parnasszus Műveknek” vagy „a költők magyar hegyé