Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Kelemen Elemér: Heinrich Rudolf élete és munkássága
88 Új Dunatáj • 2009. december éveket, embernek maradni az embertelenségben jellemet próbáló nehéz feladat volt. Iskolát teremteni, irányítani pedig, amely zsinórmértékül szolgál száz meg száz ifjú számára, különösen súlyos felelősség. Miben nyilvánult meg, milyen eredményekben öltött testet Heinrich Rudolf iskolateremtő, pedagógiai vezetői tevékenysége? Viszonylag rövid idő alatt úrrá tudott lenni a viszontagságos iskolakezdés rendkívül nehéz körülményein, a mostoha feltételeken, amint ezt az első évfolyam diákjának, Pete Lászlónak a gimnázium jubileumi évkönyvében közölt szép visszaemlékezése is tanúsítja. Rátermett, színvonalas nevelőtestületet hozott létre a tolerancia és az igényesség jegyében. Cséke Miklós, Koppán József, Bella Margit, Benedek Endre, majd Pap József, Szenczi László a „mi időnkben” - és utódaik később - tanítványok százainak adtak szellemi és erkölcsi iránymutatást, gazdag útravalót. Megteremtette a falusi „kisgimnázium” presztízsét megyei viszonylatban is. Tamási felzárkózott a nagy hagyományokkal rendelkező bonyhádi, dombóvári, szekszárdi középiskolák nyomába, - tanulmányi téren a versenyeredményeket és a továbbtanulási mutatókat illetően egyaránt, a művészeti tevékenységben (énekkar, tánckar, színjátszás és versmondás) és a sportban (elsősorban atlétikában, kosárlabdában és tornában) is. S ami talán a legmaradandóbb: a gimnáziumot Tamási közéletének fontos elemévé, szerves részévé, a „polisz” közügyévé tette. Ebben az értelemben tartom őt - a szó eredeti értelmében - igazi oktatáspolitikusnak. Heinrich Rudolf mint középiskolai tanár, és mint gimnáziumi igazgató Tamási és Tolna megye oktatásügyének, művelődéstörténetének kimagasló személyisége volt, akire mindnyájan, akik ismerhettük, nagy-nagy tisztelettel, hálával és szeretettel emlékezünk. A most megnyíló emlékkiállítás méltó tanúságtétele ennek. Köszönet illeti mindazokat, akik elgondolták és megvalósították. Köszönet jár Kaszás Dezső tanár úrnak, a tamási gimnáziumi hagyományok fáradhatatlan kurátorának, a Könnyű László Városi Könyvtár munkatársainak, a Béri Balogh Ádám Gimnázium nevelőtestületének és mindazoknak - tanítványoknak, ismerősöknek és tisztelőknek -, akik jelenlétükkel megtisztelték a mai rendezvényt. Köszönet a családnak, különösen egykori osztálytársamnak, Föglein Istvánná Heinrich Gabriellának, aki információval segítette tájékozódásomat, felkészülésemet. Végezetül pedig ismételten megköszönöm, hogy a rendezők megtisztelő felkérése nyomán elmondhattam néhány gondolatomat, emlékező szavaimat az általam mélyen tisztelt alkotó pedagógusról és művészről, néhai Heinrich Rudolf igazgató úrról.