Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Benedeczky István: Németh László neurológiai problémái, a "Homályból homályba" című önéletrajzi írás tükrében
66 Űj DUNATÁJ • 2009. DECEMBER Háborús álmok (az ifjú Németh László játékaiban harcolt a hazáért!) közben köszöntött be a pubertáskor. Felvilágosult apa hiányában, önmaga erejéből és iskolatársai vallomásaiból próbálja megérteni a felnőtté válás nehéz problémáját. A „gyermekkori bűn” (önkielégítés) leküzdése komoly gondot okoz neki is. Felnőttként és orvosként naplókból és életrajzokból tudta meg Németh László, milyen végzetes bűntudatot táplált föl sok nagy elmében (Rákóczi, Széchenyi) is a pubertáskor. Ez a fontos kérdés, a mai napig nem kellően megoldott. Sok oka van ennek, mindazonáltal a mai „szabadosság” (miszerint a szexuális élet egészen fiatal korban is megengedett), számos súlyos (sokszor helyrehozhatatlan!) testi és lelki károsodással járhat. Természetes, hogy a pubertáskorban és azt követően is gyakran jelentkezik az első szerelem. Németh László első szerelme Démusz Ella volt, aki végülis a felesége (és sok vonatkozásban élete társa is) lett. Az első szerelemről eszményien szép és igaz Németh László kinyilatkoztatása: „Akit páros vállalkozásra készít a természet, már a kezdet kezdetén is lelket keres...” Sajnálatos, hogy ezt a minőségi elvet nagyon sokan nem képesek fölfogni és megvalósítani. Az emberek nagy többsége süketen és vakon szexuális partnert keres csupán, aztán előbb-utóbb jön a keserű kiábrándulás, a válás és az újrakezdés, a szétszakított gyermekek nevelési gondjai, anyagi és lelki problémák. Még meg sem szilárdult Ellával a szerelmi kapcsolata, kitört a forradalom! Németh László forradalmiságának első gondolata a következőkben fogalmazódott meg: „azt szeretném, ha anyám a Bajnok utcai lakásunkat ajánlaná föl az államnak, ... a közösségnek”. Nemes gesztus, de látszik, hogy az ifjú Németh Lászlónak fogalma sem volt arról, mit is jelent egy házat fölépíttetni, és főleg hogyan lehet megkeresni azt a pénzt, ami egy építkezéshez kell. A szocializmus elvét már ismerte az ifjú forradalmár az olvasmányaiból (Marx „Tőke” c. művéből és A. France: „Fehér kövön” c. művéből), nem meglepő tehát, hogy a forradalmi eszméket rokonszenwel fogadta. „Az újságok közlik a kiáltványomat: vessünk véget a magántulajdonnak...” Anyja fölháborodott a kiáltványon, de azért adott neki pénzt (az eladott ház árából!), hogy könyveket vásárolhasson. Adyt rendszeresen olvassa. A kommün alatt Németh László a diákdirektórium elnöke az iskolában (Toldy). Résztvételét a mozgalomban így indokolja: „Az én kommunistaságom irodalmi eredetű volt: a Nyugat írói - én azt hittem legalább - kommunisták, nekem is ki kell tartanom mellette, ha kollégáim szembe is fordulnak vele. Mert a közhangulat az osztályban kommunistaellenes volt,... én voltam az egyetlen, aki kommunistának vallotta magát. S én tartottam a május 1-i beszédet..., amely kommunista megnyilatkozás volt. Nem aratott sikert, s barátaim elhúzódtak tőlem.” Németh László „kommunistaságát” nem szabad mai szemmel megítélni, hisz
