Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Samu Attila: Eternitlaptól az aeternitasig
Samu Attila • Eternitlaptól az Aeternitasig 37 ahogy van: hazugság. Óriási! Ilyenfajta szellemi önvallomásra nem is számíthatunk mástól! Baka nagysága ettől kezdve virul ki. És hogy utólag vallja meg, amikor már túl van ezen, amikor már az egészet le is tagadhatta volna, ahogyan letagadja a mai napig egy csomó olyan fiú, aki a Mészöly árnyékából - „köpönyegéből” - jött elő, aki régen, míg élt a Mészöly, ezt elismerte... Ezek most már fanyalognak... és letagadják... A Baka vallomása meg ott virít, mint a szellemi őszinteség, igazság és tisztesség egyik mintaképe... aki odaajándékozza „a félig megfőtt angyalok” vezérségét Mészölynek...- „...nem követte el egy sem”, ahogy Cseh Tamás énekli Bereményi vagy Csengey szövegével... Idevág: emlékszel a Nyomozás okban arra, amikor Mészöly (vagy a fiktív elbeszélő?) Stargardban finn vadásztőrét előrántja és tarkón szúr (és ezzel megöl) egy katonát, s ezt aztán évtizedekig hiába „gyónja meg” a pécsi Emil atyának, az atya a történetnek mindig újabb és újabb elmesélésére ösztönzi?- Ő az utolsó pillanatig nem tudta, hogy hány embert ölt meg, német besorozásban, mikor elkapták „mint” szökevényt és bedobták a bolgárok ellen a Dráva-parton és lövöldözni kellett... Stargardról nekem soha nem beszélt, tehát ezt a részét a történetnek nem tudom. Nem tudom. - A szökést és a Dráva-parti bevetést és utána az orosz hadifogságot Baranyában: ezt elmesélte. Stargardról nem beszélt. De sajnos nem térhettünk ki mindenre.- Talán a szövegből kéne megfejteni a választ...- Nem tudom. Én egyszer, amikor sokat ittunk - mert volt egy időszak, amikor ő sokat ivott, és én csatlakoztam hozzá (mi a túrót csináltam volna, mentem hozzá, és ő ivott, hát akkor nekem is muszáj volt innom), és csak úgy megkérdeztem tőle, hogy: öltél-e?.. .és akkor egyetlen dolgot vett elő: a Dráva-partot. Mást nem. Úgyhogy ebből gondolom, hogy amit feszegetsz, az valami más dolog... Az a szellemi pillanat, amit ’91-ben a ’65-re visszadatált gyönyörű vers, a Mészölynek szóló hommage jelöl, az, ugye egy ilyen másodpercnyi azonosulás azzal a reménnyel, hogy akik titokban felügyelnek bennünket, azok angyalok. De Baka az ő démontörténeteiben, vámpírtörténeteiben az ellenkező változatot is végigélte, tehát föltételezte, hogy a Szovjetunió és a kommunisták igazából nem is akarnak minket itt hagyni, csak éppen pillanatnyilag úgy tesznek, mintha... Úgyhogy azok a versben szereplő angyalok, akik támogatják Szekszárdot és az egész mindennapi nyomorúságból fölemelik, azok - ugyanezen a Szekszárdon akkor, amikor már Szekszárd Mözzsel „mint másik cársággal” határos és útlevél kell az átjáráshoz, s ha vonatozni akar valaki, akkor mondjuk egy rajztáblát kell összetörnie?!
