Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Kurucz Rózsa: A pedagógusképzés jelenléte és európai tradíciói Tolna megyében
Kurucz Rózsa • Tanulmány 103 Összegzés A saját telkeit illetve épületét a pedagógusképzés céljára átadó Apponyi Antal, Festetics Leó, Esterházy Miklós, az adományokat gyűjtő, épületet állító, s a magyar nyelvű tanítást bevezető evangélikus gyülekezet, az Európában is új professzió (az óvói) megvalósításában és az óvodák terjesztésében élen járó Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület, az európai szintű modern nőnevelést megvalósító orsolyiták és az állam (az egyetem) jelentős szerepe mellett számtalan kiváló vezetőnek, intézményvezetőnek és emblematikus pedagógiai szakembernek köszönhető, hogy a pedagógusképzés Tolna megyében hosszabb-rövidebb ideig megvalósulhatott, s a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán kiteljesedve, ma is jelentős értékeket képviselhet. Ha mérleget készítünk és összehasonlítjuk a 32 éve a karon folyó pedagógusképzés adatait a korábbi hét eltérő fenntartású (evangélikus, egyesületi, katolikus, állami) és időintervallummal működő Tolna megyei pedagógusképző intézet számadataival, akkor látható, hogy közülük a kar adta a legtöbb pedagógust a városnak, Tolna megyének és az országnak. Az 1980-2009-ig diplomát átvett több mint 3000 tanító, a több mint 2000 óvodapedagógus, a több mint négyszáz szakvizsgázott pedagógus és a közel harminc magyar tanár ma is jelentős szerepet játszik a magyar közoktatásban, hangsúlyozva a személyiségfejlesztés, a tudományok és a művészetek kiemelt szerepét, a tradíciók és az anyanyelvi kultúra ápolását, illetve az egészséges életmódra nevelés megbecsült értékeit, ugyanúgy, mint azt tették eleink. Célunk a jövőben is - szembenézve a megnövekedett kihívásokkal, szem előtt tartva a színvonalas pedagógusképzést, s a gyermekek igényes, korszerű, szakszerű nevelését, oktatását - megőrizni a Tolna megyei pedagógusképzés több mint 200 éves értékekkel teli örökségét. Jegyzetek 1 Kurucz Rózsa (szerk.:) Örökség. Szövegek-képek a 150 éves magyar óvóképzés kezdetéről Művelődési Minisztérium kiadványa, Kecskemét, 1987, Kurucz Rózsa: Bezerédj István, Babits Kiadó, 1995, Kurucz Rózsa: Az első magyar óvóképző. Szekszárd, Babits Kiadó, 2002, Dr. Kurucz Rózsa-Dr. Horváth Béla: A PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar múltja és jelene. Jubileumi évköny • 30, Szekszárd, 2007. 2 Drescher Pál: Régi magyar gyermekkönyvek. Magyar Bibliophil Társaság Kiadása, Bp„ 1934,12-13. p. 3 Bajkó Mátyás: A protestáns iskolakultúra és a neveléstörténet-írás. In.: Nevelés-történet és neveléstörténet-irás. OPKM, Budapest, 1996,77. p. 4 Csepregi Béla: Szemelvények Sárszentlőrinc múltjából. Sárszentlőrinc, 2002. 5 Németh András: A magyar pedagógia tudománytörténete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2005.44. p. 6 Kemény Ferenc (szerk.:) Magyar Pedagógiai Lexikon I. rész, Bp., 1933,671. p. 7 Csepregi Béla: Szemelvények Sárszentlőrinc múltjából. Sárszentlőrinc, 2000. 8 Sándor László: Adatok az ágostai evangélikus egyház és a közoktatás viszonyára Baranyában. (1770-1848) In.: Nevelés- és művelődéstörténeti Közlemények. 3. Szerk.: Sándor László, Kaposvár, 1990, 73. p. 9 Bajkó Mátyás: i.m. 74. p.
