Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Baranyai László: Kettős tükörben
18 Új Dunatáj • 2009. március Polcz Alaine, így vagy úgy, de minden esetben tényirodalmat írt, Mészöly meg fikciót; történetei, figurái, bármennyire is a valóság ihlette őket, kitaláltak. A kutakodó feladatát: rátalálni valakire a művekben, az teszi könnyűvé vagy nehézzé, hogy az író mennyire távolodott el a valóságtól, hogy mi a valóság s a képzelet aránya a leírtakban. Az eddig elmondottak alapján számomra három mű igazán izgató - Mészöly talán három legjelentősebb alkotása. Az Atléta halála, a Saulus meg a Magasiskola. (De a harmadik regény, a Film is nyugodtan idevehető.) Az első országos duatlon bajnokságon (a duatlon kerékpározás, futás majd megint kerékpározás folyamatos teljesítéséből áll), Pannonhalmán, 1991-ben, kérésemre Mészöly Miklós adta át a győzteseknek az érmeket. Az atlétáknak maga az Atléta! Ennek az eseménynek a megszervezését az alma máteremben, Mészöllyel, ma is életem egyik csúcspontjának tartom. Azt szerettem volna, ha a díjazottaknak átadott oklevelet egy Mészöly-idézet fémjelzi - ezért szinte szavanként átolvastam, hogy úgy mondjam, végigcsócsáltam az Atléta halálát, tehát ismertem jól... évek múlván, már Miklós halála után, egyszer odaálltam Alaine elé:- Ugye tudja, hogy az Atlétában Miklós magát írta meg?- Tudom, persze, hogy tudom.- De nem Hildi alakjában - ezt is tudja?- Igen, Bálint is én vagyok. Én naív. Azt hittem, hogy ezzel meglepetést okozok neki, hogy én fedezem fel a spanyolviaszt - de nem, az a spanyolviasz már föl volt fedezve. És Saulus is ugyanígy: Alaine. A Magaiskolában pedig a telepvezető, Lilik az. Mikor előbb az Alaine-figurának a Mészöly művekben való megjelenését említettem, nem véletlenül mondtam, „főfigurát”, és nem nőfigurát. Az már csak hab a tortán, hogy Hildi is róla van mintázva - az irodalomban egy rókáról több bőr is lehúzható. Pláne, ha az a róka olyan összetett jelenség, mint Alaine. Vajon tudta-e Mészöly, előre eltervezte-e, míg itt a Porkoláb-völgyben, meg máshol, hónapokon, éveken át dolgozott ezeken a műveken, hogy ezekben a kemény-karakterű alakokban lényegében a feleségét, Polcz Alaine-t formálja meg? Tudta? Szándékosan így csinálta? Vagy nem tudta? És ösztönösen alakult így? Bizonyára van, aki ezekre a kérdésekre meg tudja adni a választ. Nekem nem beszélt erről, és interjúiban, értekező szövegeiben sem találtam nyomát. Egy Márton László írásból idéznék: Elém került egy mai magyar folyóiratban egy szöveg, amely ugyanakkor másmilyen szöveg volt. Nem tudtam volna megmondani,
