Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Kurucz Rózsa: A pedagógusképzés jelenléte és európai tradíciói Tolna megyében

Kurucz Rózsa • Tanulmány

87

ikben felhasználhassák tapasztalataikat. Wesselényi Miklós sugalmazására 1830-ban, hét erdélyi mágnás készülődött hosszabb napnyugati útra: Bélái Ferenc és Bölöni Farkas Sándor, Wesselényi Farkas és Balog Pál, Bánffy János és Zeyk József és a magányos utazó Kemény Domokos.

1835/36-ban a fiatal reformerek is nyitottak Nyugat felé, lehetőséget kaptak arra, hogy gazdag úti élményeik, ismereteik birtokában majdan segítsék a hazai megújulást, a polgári átalakulást. A vizsgált időszak nevezetesebb reformkori utazói, naplót vezettek, leveleket írtak, rajzokat készítettek. Több kézirat nyomtatásban is megjelent, így Szemere Bertalan: Utazás külföldön című útinaplója is, melyet többen a fiatal Magyarország tankönyvének tekintettek. Szemere Bertalan vallotta: „Vizsgálni mindent azt kell mi ott, s mindent ott, hol az legjelesebb: saját honában és földében mindent."13

Bölöni Farkas Sándor író, műfordító és Bélái Ferenc együtt utazták be Európát. 1830. november 3-án indultak el Kolozsvárról s 1832. januárjában tértek vissza oda. Az általuk bejárt európai útvonal adta a mintát Augusz Antal (1807-1878) Tolna vármegye aljegyzője és Bezerédj László (1813-1871) Vas vármegye becsületbeli jegyzője - Bezerédj Amália fivére -1836. évi európai utazásához is. Vizsgálódásuk hatóköre kiterjedt többek között:

A nevelési-oktatási rendszer modernizációjára, s az intézmények minden fokozatára: a kisgyermek-nevelés korabeli intézményeire (K.K.B. Anstalt, infant school), az iskolákra, leányiskolákra, nevelőintézetekre, ökonómiai tanintézetre, praeparandiákra (tanítóképzőkre), óvóképzőkre, egyetemekre, korrekciós házakra, nevelési egyesületekre, foglalkoztató intézetekre és büntetőintézetekre is.

Útitervükben 10 országot érintettek, de a dühöngő kolera miatt Olaszországba nem látogathattak el. 70 európai városról, településről adtak híradást leveleikben, amelyek Krenmüller (Tormay) Károly főorvosnak, Jäger Károly, egyesületi elnöknek Csapó Dániel alispánnak és Bezerédj István országgyűlési követnek szóltak.14

Ők mindannyian felkészültek arra, hogy a látottak és a leírtak alapján a Magyarországon is megvalósítható legjobb pedagógusképzési modellt bevezessék Tolna megyében.

Az első óvóképzők és alapítóik Európában (1836-1837)

Az óvók képzése Németországban is a kezdeti lépéseknél tartott. A Düsseldorf melletti Kaiserswerth-ben Theodor Fliedner (1800-1864) evangélikus lelkész alapította és irányította az első német óvóképzőt és óvodát. 1835-ben hozta létre az első „evangélikus kisgyermekiskolát” (Kleinkinderschule-t), majd 1836-ban a a „kisgyermekiskolai nevelők” képzését hívta életre. A kurzus 6-8 hétig tartott és csak nők vehettek részt a tanfolyamon.15