Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Kurucz Rózsa: A pedagógusképzés jelenléte és európai tradíciói Tolna megyében

Kurucz Rózsa • Tanulmány

85

Az esperesség két feladatot jelölt ki az iskola számára:

1. ) A gyülekezet számára magyar érzelmű és magyar nyelvben jártas iskolatanítók nevelését;

2. ) A magasabb intézetekre készülő ijjak előkészítését.10

A „schola triviális” 1806-ban, 27gyerekkel, két osztállyal - Donatista 22 fő, Syntaxista 5 fő - kezdte meg működését. 1807-re 41 fővel, 3 osztállyal (Donatista, Grammatista és Syntaxista) folytatta tevékenységét. Nagy jelentőségű lépés volt az iskola megnyitása, hisz abban az időben Tolna megye első magasabb iskolája volt. Az intézmény nevelési elveit és tanítási tervét haladó protestáns szellemben, magas nívón valósította meg, s hamarosan Tolna megye legszínvonalasabb iskolája lett. Az iskola jó hírét hallván nagy számban érkeztek a tanulók Duna-Tisza közéről is. Petrovics Istvánné Szabadszállásról hozta Szentlőrinczre 8 éves Sándor fiát (Petőfi Sándort), és 1831. szeptember 28-án beiratta abba az iskolába, ahol az 1831. évi vizsgarend szerint: vallástant, latin nyelvet, német nyelvet, magyar irodalmat, szépírást, hazai történelmet, világtörténelmet, földrajzot, természetrajzot, számtant, geometriát, retorikát, rajzot és éneket tanítottak.

Professzorok a Szentlőrinczi Schola Triviálisban (1806-1853)

Az iskola arculatát meghatározta első tanára, Barla Mihály, aki egy személyben volt az intézmény rektora és a professzora is. Barla Mihály a jénai egyetemen végzett, a jénai ásványtani tudós társaság tagja volt. Alkalmazásáig nyomtatásban két műve jelent meg. 1808-ban, két évi működés után, Győrbe került tanárnak. Őt követte Unger Mihály, a szentőrinczi gyülekezet káplánja.

1812-ben felmerült a Nagy-Székelyről Gyönkre helyezett megyebeli ev. ref. iskolával történő egyesítés, beolvasztás kérdése, de miután nem tudták eldönteni, hogy mely településen legyen az iskola, letettek az összevonásról. Ezt követően még háromszor merült fel e kérdés, de az utolsó pillanatban a terv mindig meghiúsult. Druglányi Dániel 4 évi működése alatt (1812-1816 között) 97 fő (61 fő Donatista, 21 fő Grammatista és 15 fő Syntaxista) vett részt a képzésben. Az iskola tanulói sorában ott találjuk Zsivora Györgyöt, Geréb Rudolfot és Balassa Jánost is, akik később kiváló hírnévre tettek szert.11 Druglányi Dánielt, Erhardt Sámuel, majd Haág Péter követte. 1832-ben Lehr Andrást nevezték ki az iskola vezetőjének, aki több mint húsz évi működés után 1853-ban a soproni főiskolához került.

1828-ban határozat született arról, hogy tanítói hivatalt nem vállalhat senki az esperességben, mielőtt a lőrinczi iskolában tanított tantárgyakból oktatást nem nyert és a vizsgát le nem tette. Fontos volt a tanítók képzése, jelzi ezt Kiss János dunántúli