Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Töttős Gábor - N. Horváth Béla: Milleniumi irodalmi gyűjtemény
38 Új Dunatáj • 2009. október Töttős Gábor - N. Horváth Béla MILLENNIUMI IRODALMI GYŰJTEMÉNY Természetesen lehetetlen vállalkozás megyénk irodalmát néhány oldalon bemutatni, hiszen a szűkebb haza, ahonnét Babits, Illyés, Mészöly, Baka is indult, több kötetnyi gondolatot kínálhatna olvasmányul. Áttekintés helyett ezért inkább a különlegességekből fogtunk össze egy csokorra valót. Az első - latin levél végén - fennmaradt magyar szerelmes vers Török Imrétől néhány évvel megelőzte a nálunk íróvá lett, európai hírű Temesvári Pelbártot, aki hátai történetet is fenntartott. Tinódi Sebestyén Dombóvárott kényszerűségből fogott pennát, s nemesi címe indoklásában szerepel: „a teremtő Isten kegyelméből korának többi költőit felülmúlta”. Tolnai Fabricius Bálint az első fennmaradt magyar lakodalmas vers szerzője. Veresmarti Mihály hátai apátúr a barokk próza jelese. Sass Jánost inkább a Petőfi megénekelte kardjáról ismerjük. Kazinczy Klára költőnőink egyik első képviselője. Vörösmarty, aki itt írta korszaknyitó művét, a Zalán futását, gyengéd tájain méláz. Garay szinte máig ható programot ad. Vas Gereben szülőföldje vadgazdaságságára emlékezik, Jámbor Pál tízéves emigrációja utáni hazatéréséről szól tragikus erővel. Váradi Antal, akit egy sváb asszony figyelme mentett mega tetszhalotti eltemetéstől az Országos Színiakadémia igazgatójaként emlékszik szülőhelyére - s írótársaival együtt buzdítja olvasásra a kései kor gyermekeit. Török Imre verses köszöntője 1485-BŐL (Betűhíven) Emerichus The. kewzewn krysthynanak leghen kenweb ynhanak zaaz yo napath keth zaz yo eeth hozyaya. (Kiejtés szerint) Emerikusz Török köszön Krisztinának, legyen könnyebb inának, száz jó napot, kétszáz jó éjt hozzája.
