Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Töttős Gábor: Megyénk ezer évének tíz híres eseménye

Töttős Gábor • Megyénk 1000 évének tíz híres eseménye

37

Szeptember utolsó hetében aztán eljött az elválás pillanata. Az itteni családok boldogan méregették, ki mennyit hízott (a rekord tíz kiló fölött volt hat hét alatt!), kellően feltarisznyázták a gyerekeket, s olyan is akadt, aki még az értük kapott hatvan koronát is nekik adta. A számos köszönő szó, levél, cikk, távirat közül hadd említsünk itt csak kettőt. Landskron Ede, a Bátaszékre utazottak csoportvezetője szerint „a gyengéd és szeretetteljes bánásmóddal a kis gyermekek lelkében hálás visszhangra találtak. A jó és bőséges ellátás folytán gyermekeink megerősödve térnek vissza Bécsbe. Hálatelt szívvel hagyjuk el a szép Magyarországot és a vendégszerető bátaszékieket, attól a forró óhajtól áthatva, hogy szép hazájukat és nemes szívű lakóit a jó isten óvja és tartsa meg.” Október 3-án a gyönki főszolgabíró tette közzé Fleischer Erna Bécsben írt levelét. Ebben a meleghangú köszönet mellett olvashatjuk: „Az én kedves fiaimnak és leánykáimnak valóságos honvágyuk van, ha Gyönkre gondolnak, ahol olyan jó dolguk volt, és ahová jövőre visszatérni szeretnének... A viszontlátásra jobb időkben!”

Mindebből azonban semmi sem lett: alig egy hónap alatt széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia, s egy kezdődő közeledésnek ma már aligha akad élő tanúja. Nehéz idők jöttek, Bátaszék három évig szerb megszállás alatt élt, s szokás szerint a nagy politika még évtizedekig más utakat járt, mint az emberek, a vendéglátó családok s az emlékeikben halványuló gyermekek.

Az ELSŐ MAGYAR ATOMERŐMŰ (1982)

A paksi atomerőmű negyven esztendővel a világ első atomerőművének chicagói életre kelése után, 23 évvel a magyarországi Központi Fizikai Kutató Intézet kísérleti atomreaktorának üzembe helyezését, az első láncreakció létrejöttét követően, s napra pontosan 22 évre az atomerőmű hazai létesítéséről szóló magyar-szovjet államközi egyezményt aláírásától, több tízezer munkás tevékenysége nyomán 1982. december 28-án megkezdte üzemét. A második blokk 1984. szeptember 6-án, a harmadik 1986. szeptember 28-án, a negyedik 1987. augusztus 16-án lépett az áramtermelésbe, melyből az 1840 megawatt teljesítményre képes Paksi Atomerőmű sokáig a hazai termelés közel felét adta. Megbízhatóságát jól jelzi, hogy annyi többletsugárzást bocsát környezetébe évente, amennyit egyetlen óra alatt küld a földre a napsütés. Mindezt és a biztonság, teljesítés egyéb mutatóit a külföldi szakemberek, szervezetek, intézmények és hivatalok ellenőrzik - egységenként. Ennek alapján állítják fel a világrangsort, amelynek legtöbbször az első százalékában szerepeltek az itteni blokkok, s ez a fenntartását tervező jövőre tekintve is kecsegtető.