Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Töttős Gábor: Megyénk ezer évének tíz híres eseménye

19

Töttős Gábor

MEGYÉNK 1000 ÉVÉNEKTÍZ HÍRES ESEMÉNYE

Népek otthona (1009-2009)

Ezer esztendeje, 1009. augusztus 23-án Győrben, Azo ostiai bíboros-püspök, pápai követ jelenlétében adták ki a pécsi egyházmegye, benne Tolna megye természetes határokat kijelölő alapító oklevelét. Az egyházmegye védőszentje Szent Péter apostol, a hagyomány szerinti első pápa. Tolnának nincs külön oltalmazója, de legrégibb ismert címerünkben Szent István és Szent Imre látható, bár az utóbbi feje fölül - nem tudni, miért - az 1836-os magyar nyelvűvé való átfestéskor elmaradt a dicsfény.

Az egyházmegyében éltek a máig titokzatos fekete magyarok, akik Querfurti Brúnó térítő főpap szerint 1009-re már „kereszténnyé lettek”. Nem tudjuk, kik voltak, de a történelem országútján fekvő megyénk területén az elmúlt két évezredben húsznál több nép, nemzet, vagy önállóságot mutató népcsoport élt, további tíz pedig szórványként ad hírt magáról 1945-ig.

Az első név szerint ismert kelták a brit szigetekig terjesztik kapcsolatainkat, az őket leigázó római katonák soraiban kis-ázsiaiak is voltak: talán ők plántálták ide az első szőlővesszőket. Már ekkor zsidó közösség nyomait találjuk megyénk területén, de megtelepedtek itt a hunok, keleti gótok, gepidák és longobárdok, alánok. Talán megérték a honfoglalást az avarok, akikkel békés közelségben élhettek a szlávok. A magyar törzsek után besenyők, kunok nyomait találjuk, s az országban egyedül itt adtak nevet egy községnek a Kijevet és Moszkvát alapító varégek. A szerbek és horvátok egy része már a török előtt ideért, a hódoltság alatt azonban bizonyosan: nekik köszönjük a kadarkát és vörösborkultúránkat. Ekkoriban már jelentős a cigány népesség, de Dombóvár mellett élnek iflákok is, s a török előtt külön falut alapítottak a csehek. A török után, amikor - ki hinné - spanyol főispánunk is volt, betelepülnek a németek, s a XX. századig jelentős kisebbséget alkotó szlovákok. Szórványként lelünk osztrákokat, franciákat, olaszokat, lengyeleket, de akad skót, orosz, norvég, holland, bolgár, görög, sőt arab is. Újabb időben vietnami, kínai, örmény, ukrán s még számos nép és nemzet érkezett az öt világrészről.

Hajtsunk fejet előttük néhány kiváló egyéniségük felvillantásával. Illyés Gyula magát A faj védői című versében fél-besenyőnek mondja, Jelacic (akinek nevét alig látni helyesen, miközben elborul tekintetünk, ha a mi ékezeteinket elhibázzák!) horvát tisztjei közül ketten Ozoránál álltak az 1848-as magyar zászlók alá. Bartók Béla 1905-ben több olyan népdalt gyűjt Csehi-pusztán, amely évszázadokon át megőrizte cseh eredetét.