Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Várady Zoltán: Tolna megye rövid története az államalapítástól a Rákóczi-szabadságharc végéig

16

Üj Dunatáj • 2009. OKTÓBER

doroltak faluról falura, vagy megyéből megyébe, de nem volt ritka, hogy a török határ túloldalán kerestek menedéket az adószedők elől.

Nagy vihart kavart megyénkben is az országos adó tizenhatodának a klérusra, mágnásokra és nemesekre hárítása 1699-ben. Egy korabeli forrásadat alapján tudjuk, hogy ekkoriban herceg Esterházy Pál nádor, gróf Styrum- Lymburg Miksa Vilmos, gróf Sinzendorf Mihály Vencel, gróf BatthyányÁdám országbíró és báró Viczay Ádám rendelkeztek a megyében a legtöbb jobbágyot foglalkoztató uradalommal, tehát az arisztokráciát ők képviselték. Az említetteken kívül a Mérey Mihály szekszárdi és Jány Jakab bátaszéki apátok birtokai jelzik a megyei papság elitjének gazdasági erejét.

Mellettük a paksi kincstári uradalom volt kiemelkedő, amelyet később 27 más tolnai birtokkal együtt a Daróczy- család szerzett vissza mint a Paksy- família leányági örököse. A közép- és kisbirtokosok anyagi helyzete nem lehetett biztató, ráadásul a fegyverváltság összege és az Újszerzeményi Bizottság által megkövetelt igazoló dokumentumok sem mindenkinek álltak rendelkezésére. Daróczy István kedvező helyzetben volt, hiszen egyrészt császári tisztségviselő volt, másrészt 1699-től 1703-ig a vármegye alispánjává is megválasztották.

1703-ban mint királyi postamester kénytelen volt eltávozni Paksról a kurucok elől. Rákóczi a Daróczy-birtokokon szolgáló jobbágyokat felmentette a kilenced és más szolgáltatások alól.

1705-ben a hadieseményektől függött, hogy Rákóczi képes-e megszilárdítani az ország politikai-jogi helyzetét. A fejedelem 1704 tavaszán személyesen választotta ki a Dunántúl birtokbavételéhez szükséges dunai hídfő helyszínét. Az erődítmény fő részét a hegy tetején levő fellegvár képezte, amely 1705 júniusára elkészült. Ezt Vak Bottyánról neveztek el Bottyán várának. Vak Bottyán gyors támadással Dunaföldvárt vette ostrom alá. A császári had az ostromlott várat felmentette, majd megtámadta a Bottyán-várat. A frissen elkészült erődítményt fel kellett adni. Ezzel szertefoszlott a Bottyán várából indítandó nagy dunántúli hadjárat reménye.

Erre a hadjáratra 1705. november 4-étől került sor, de nem Paks, hanem Dunaföldvár szolgált kiindulópontul, s a Dunántúl gyors elfoglalásához vezetett. 1706 februárjában a Bottyán-vár egy császári ellentámadásnak esett áldozatul, az ellenség a várat lerombolta.

A kuruc korszak megyénkben legismertebb személye Béri Balogh Ádám brigadéros, Vas vármegye főszolgabírója, aki Faddon is birtokos volt. Nevéhez a győztes kölesdi csata fűződik 1708 szeptemberében. Ennek ellenére 1709-ben az utolsó kuruc hídfőállás, Simontornya is elesett. 1710 októberében egy sikertelen dunántúli hadjárat végén Béri Balogh Ádámot a császáriak Szekszárd mellett elfogták, s 1711 feb