Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Várady Zoltán: Tolna megye rövid története az államalapítástól a Rákóczi-szabadságharc végéig
Dr. Várady Zoltán • Tolna megye rövid története... 11 1420 körül a fehérvári káptalan és prépostja, Faddon a vránai johannita perjel tűnt fel egyházi birtokosként. Utóbbinak nemcsak a szintén Tolnán birtokos fehérvári johannitákkal, hanem a szekszárdi és bátaszéki apáttal is támadtak konfliktusai. 1434-ben a bátai apátság engedélyt kapott a pápától a Szent Vér-ereklye tiszteletére, s innentől országszerte ismert és kedvelt búcsújáró hellyé vált. 1458-ban Simontornya vára lett a helyszíne annak a titkos megbeszélésnek, amelyen a házigazda Garain kívül a király nagybátyja, Szilágyi Mihály és volt támogatója, Újlaki Miklós vett részt, s melynek célja a fiatal uralkodó megbuktatása volt. 1463-ban országgyűlést tartottak Tolnaváron, a török ellen készülő sereggel pedig ugyanebben az évben Bátán táborozott a király. 1468-72 között Vitéz János esztergomi érsek került a szekszárdi apátság élére, s az általa szervezett Mátyás-ellenes összeesküvés lelepleződése után a király az itteni várfalak lerombolására adott utasítást. A település 1485-ben szerepelt oppidumként. 1482-ben a Garaiak kihalásával Simontornya vára Mátyásra szállt, aki azt Beatrix királynénak ajándékozta. A Hunyadiak korát megyénkben 1490 őszének belpolitikailag kiemelkedő eseménye zárja le: a Kölesd melletti Nagyszabaton mellett Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány legyőzték a Délvidék felé igyekvő Corvin János herceg csapatait. A Hunyadi-korszakban a várakért s a körülöttük levő uradalmakért éppúgy éles küzdelem folyt a nagyurak között, mint a mezővárosok és falvak birtoklásáért. Nyugati értelemben vett város Tolna megyében nem jött létre, a várak közelsége jónéhány település mezővárossá fejlődését is gátolta vagy lassította. Mindenesetre a korszak 13 vára, 21 mezővárosa és 540 falva a fejlődés folyamatosságáról ad hírt. A korábbiakban többszörösen gazdát cserélt Simontornyát 1500 körül Buzlay Mózes szerezte meg, aki átépítéseket is végrehajtott a váron, akárcsak a Dombayak Dombó és Nyék esetében 1520-ban. A település fontosságát jelzi, hogy a 16. század első évtizedeiben itt került sor a megye egyetlen domonkos rendházalapítására. A paraszthadak 1514-ben a Bodók központját, Anyavárt támadták, de kénytelenek voltak letenni a fegyvert Hédervári Ferenc felmentő hadai előtt. A parasztháború emlékét a decsi templom felirata őrzi. Tolna vára 1501-ben és 1518-ban is országgyűlés színhelye volt, Nándorfehérvár eleste után II. Lajos szintén itt táborozott, majd Bátán tartottak teljesen eredménytelen királyi tanácsülést az ország kulcsának visszavételéről. 1526-ban Tolnára hirdették meg a táborba szállást, Tömöri Pál Bátán kapta a fővezéri megbízatást.
