Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Várady Zoltán: Tolna megye rövid története az államalapítástól a Rákóczi-szabadságharc végéig
Dr. Várady Zoltán • Tolna megye rövid története... 9 A fenti birtokosokat kiegészítik a királyaink által megyénkben alapított monostorok. Kiemelt jelentőségű 1061-ben a szekszárdi bencés apátság I. Béla által történt megalapítása. Az apátság konventje annak köszönhette tekintélyét, hogy az összes szomszédos vármegyére is kiterjedő hatáskörű hiteles helyként működött. Az apátság körzetében élő szabad magyarok egy része a pannonhalmi és a szekszárdi apátnak szolgáló egyházi nemessé, prediálissá vált. 1093-ban László király alapította a bátai apátságot, s 1135 körül talán II. Béla nevéhez fűződik a földvári bencés monostor létrehozása. 1142-ben a cikádori ciszterci monostor II. Géza király támogatásával jött létre. A királyi alapításúak mellett nem szabad említés nélkül hagynunk a nemzetségi monostorokat sem. A Bikácsok 1145-ben alapították a madocsai apátságot. 12-13. századi lehet a tisztázatlan alapítású iváni apátság és a Szente-Mágocsok mágocsi monostora. A talán Dárói családbeli Mojs tárnokmester majd nádor ábrahámi ciszterci monostora 1260 körül jöhetett létre. A 13. század második feléből származhat a helyi nemesek által alapított tőli és az Aporok alapította apari kolostor. Utóbbi két prépostság képviselte az Ágoston-rendet megyénkben. Az említetteken kívül a Harc, Döröcske és Szák nemzetség is a terület törzsökös nemzetségének számított. Az Árpád-korban a megyében jelentős szerepet játszó nemzetségek a monostoralapítás mellett a központjaikban megkezdték a menedékhelyül szolgáló várak építését is, főként a pusztító tatárjárás hatására. Az Árpád-ház kihalását követő belső küzdelmek során megyénkben is lejátszódott a birtokos famíliák átalakulásának illetve kicserélődésének folyamata. Dombó, Döbrököz és Nyék várát a nagyhatalmú Héder nembeli Kőszegiek tartották kezükben a zavaros 14. század eleji időszakban, fontos cél volt megtörésük, amelyre Károly Róbert 1316-os baranyai-tolnai hadjárata alkalmával került sor. Váraikat elvesztették, kárpótlásul Tamásit kapták, amelyről a Tamásy nevet vették fel. Ugyanekkor került sor a Csákokra kényszerített csereakcióra, amelynek során négy stratégiai fontosságú dunántúli várukról kellett lemondaniuk, helyettük Dombó és Nyék várát juttatta nekik a király. Ettől kezdve Dombay a család neve. Döbröközt a Szalók nembeli Varsai, Himfi, majd az országos jelentőségű funkciókat betöltő Lackfi család szerezte meg, akárcsak Simontornya várát. 1377-ben Simontornya országos vásártartási engedélyt is kapott. A Szente-Mágocs nemzetségből kivált a györgyi Bodó család, melynek a névadó Györgyi mellett Anyavár lett a központja.
