Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Tájélmény családfával :"Részlet egy készülő Lázár Ervin-monográfiából"

52

Üj DüNATÁJ • 2008. DECEMBER

A kéziratos hagyatékban ott vannak azok a memorandumok, amelyeket dr. Lendvai Béla képviselőnek írt. Valóságos mintagazdaságot teremtett Dőrypatlanon, olyan büszke volt az eredményeire, mintha ez a puszta a saját birtoka lett volna. 1938-ban szembenézett azzal, hogy a zsidó birtokot, illetve bérleteket felparcellázák. És hogy magyar ember bérlőnek is alig-alig jelentkezhet. „(...) aggódva figyelem gazdasági előretörésüket” - írja a német ajkú lakosságról. „(...) magyar kézből idegen kézbe csúszik a föld”. Tervezeteket készít a „földbérlő szövetkezetekről”, amelyek révén végre tisztes megélhetéshez lehetne juttatni a cselédséget. „Szeretnék én is 50-60 holdat bérelni, hogy teljesen független ember módjára élhessek, és gondolataimat szabadon ereszthessem szárnyra...” Nem adatott meg. A bérleti jogot végül Antlfinger Ádám „frontharcos nagycsaládos kisgazda” kapta meg. Lázár István pedig Alsórácegresen szerette/művelte úgy tovább a földet, mintha a magáé lett volna.

„Gyerekkoromban azok voltak a legboldogabb pillanatok, amikor elmehettem vele a határba. Ragaszkodott hozzá, hogy a gondjaira bízott birtok minden négyzetméterét ismerje. Begyalogolt a búzavetések közepébe, lehajolt, beletúrt a földbe, hogy lássa a már csomósodó növény gyökerét. A lucernaföldön meg a térdig érő kukoricásban fölriasztottunk egy-egy nyulat, a füzesben nagy burrogással fácánkakasok kaptak szárnyra, ha ránk esteledett odakint, Közben fogtam a kezét. Én voltam a világon a legnagyobb úr.”41 - Két esztendeje, 2006. karácsonyán Lázár Ervin meghalt. Vajon van-e azóta magyar író, aki számon tartja, hogy idén hamarabb szólaltak meg a gyurgyókák, aki megismeri a papfülemüle hangját, és aki lehajol egy lándzsás útifűért?

Ágh István írta róla a 70. születésnapján: „Menekülne a gyerekkori házba, s mintha álmából riadna föl, amikor semmit sem talál a helyén. Nagyon távoli homályos csillagnak látszik a puszta, s nézi, nézi, amíg föl nem ragyog a család, a rokonság, a kovácsműhely, az ököristálló, a lovak és lószerszámok, a bolond gróf, a tűznyelő, a szétvághatatlan mestergerenda, a ballangkóró, az egész elveszített otthon.”42

Jegyzetek

1. Lázár Ervin: Napló. (Szerk. és jegyz. Ács Margit.) Bp., Osiris, 2007.209. o

2. Lázár Ervin: Az óriás. (Novella). -In. L.E. Csillagmajor.2., bőv.kiad. Bp., Osiris, 2005.6. o. (A hajdani koronás címer a templom belső terében található ma. Az evangélikus múzeumból került vissza a templomba.)

3. uo. 199. o

4. uo. 209. .o.

5. Lázár Ervin: A remete.(Novella). -In: L.E.: Csillagmajor. 2., bőv.kiad. Bp., Osiris,102-104.. o.

6. Lázár Ervin: Napló... 266-267. o

7. uo.

8. uo. 300. o

9. uo. 193. o.

10. uo. 366. o.

11. Marquez, Gabriel Garda: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet. (Vivir para Contarla.) (Ford. Székács Vera. Bp„ Magvető, 2003. [5. o].