Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Tájélmény családfával :"Részlet egy készülő Lázár Ervin-monográfiából"

Komáromi Gabriella • Tájélmény családfával

43

az Olivér nem különlegesebb hangzású nevek, mint amilyen ott a pusztán az Ervin lehetett.

Az Ervin név nem apai örökség, hanem anyai. (Lehet, hogy nem is Pentz Etelka találta ki, hanem a barátnője, Hauser Lídia operaénekesnő, aki Médi néniként Lázár Ervin keresztanyja volt, és a háború után nyomtalanul eltűnt Svájcba. (Évtizedek múlva hallott a keresztfiáról, és az írószövetség segítségével megkereste.) - A német származású pesti polgárok miliőjébe kétségkívül illett volna az Ervin név. De a pusztára?! A Pentz család tradíciói szerint egyébként Jakabnak kellett volna lennie, de ez a név már a nagyapánk se tetszett. (A családi hagyomány szerint menyasszonyának is csak az oltár előtt vallotta be, hogy nem József.) Az Ervin név az anya/keresztanya sorskönyvéből való. Kétségkívül különleges sorsot szántak a gyermeknek. A név jelentése illik is Lázár Ervinre meg nem is. A név germán eredetű és bizonytalan eredetű. Jelentheti azt is, hogy a „hadak barátja”( ez nagyon nem illik rá!), és azt is, hogy „vadkan erejű jó barát” (ez mintha közelítene). A szó előtagjában a „becsület”, az „örökség” és ott lehet. A kéziratos hagyatékban Lázár megőrizte Ágh István versét, amiben ez áll: „(...) kinek örökségelnyerő vala neve, Ervin.” (Barátok nevenapja) - De nemcsak a saját neve rendhagyó a maga világában. Az is az, ahogy az édesanyját szólította. Neki - és csak neki a testvérei közül - Tusikám vagy Tutella volt Pentz Etelka. Édesanya, mami, anya, anyuka soha.

Lázár őseinek falujában a nevek világában nem volt szerepe a rendkívülinek. Pálfa születési, házassági, halotti anyakönyveiben mindössze néhány tucat családnév ismétlődik és ugyanennyi utónév. (A falu lakossága ma: kb. 1250 fő, de ebben Felsőrácegres is benne van a maga 90 lakójával, sőt: benne foglaltatik az Apponyi-kastélyban élő 150 fogyatékos gyerek is. A Pallas Nagylexikon adatai szerint a 19. század 90-es éveiben 1897 lakójavolt a falunak. Fogy, mint minden község, de nem jobban. Pedig ahogy mondják: zsákfalu.) - Az emberi kapcsolatok hálóját vizsgálva kiderül, hogy a Lázárokkal rokonságba kerültek a Mányokiak, továbbá a Bertalan, a Pleck, a Gyalog, a Csajági, a Marosi, a Juhász, a Porteleki és a Rigó család. Rokonaik voltak a Kissek, a Kovácsok, a Szabók (ők aztán igazán próbára teszik a kutatót.) - Három temploma van a falunak, akár a vallási türelem jelképei is lehetnének. Hihetetlen gyakorisággal fordul elő a házassági anyakönyvekben, hogy az „ifjú legény” ág. evangélikus, a „hajadon” református - vagy fordítva. A katolikus-protestáns házasságkötések már nem ilyen látványosak. (Ma a világ legtermészetesebb módján az „egy az Isten” faluja Pálfa.) - Jól látszik a dokumentumokban, hogy nem a vallások mentén húzódtak ember és ember között a határok. Kisbirtokos a kisbirtokos lányával, béres a béresével, gazdasági cseléd a cselédével meg a napszámoséval házasodott. A vagyoni és rangbéli