Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Buda Attila: "Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ" - keret és keretezett viszonya Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényében
58 Űj ÜUNATÁJ • 2008. SZEPTEMBER lyű beszélője, a végleges változatban egyes szám első személyőre vált. Mivel itt a novella befejeződésével lezárul az átvétel, ebből következik, hogy a negyedik és ötödik jegyzet kimondottan a végleges változat számára íródott, immár mindkét előzmény gondolatkörét folytatva. Az átvett szövegek tartalma. Babits Mihály szükségesnek tartotta a novella első részéből a tudomány mindenhatóságával, az ember Teremtővé való előlépésével kapcsolatos sorokat a regényben is megerősíteni. (A tudomány nagyszerűségével kapcsolatos megállapításokat a későbbi részekből is átvette.) Ugyanígy azokat is, amelyek a Kis Föld és a Nagy Föld hasonlóságát tartalmazzák. A második részből átemelte a Kis Föld létezésének legfőbb fizikai feltételét tárgyaló sorokat, valamint az atmoszféráját körülvevő légüres tér szükségességének indokolását: így fejlődését csupán a Nap sugárzása befolyásolja, a rajta kialakuló élet független maradhat a Nagy Földön létezőtől, noha az utóbbi vonzóerejét nem sikerült még teljesen kiküszöbölni. Végül a Kis Föld tanulmányozásának lehetőségeit is adaptálta, ahogy a tudós vízióját is. A negyedik részből nem került a végleges változatba a hadipreparátumokra vonatkozó passzus, az üstökös miatt felbolydult nép viselkedését tárgyaló sorok kihagyásokkal olvashatók, s kimaradt a tiszttel folytatott beszélgetés is. Az ötödik részből pedig az üstökösnél sokkal súlyosabb következménnyel járó hadigáz lehetőségét, illetve a Kis Földnek az üstökös általi elragadását tartotta szükségesnek beépíteni regénye végleges szövegébe. * * * Az 1933-as első kiadás (editio princeps) szövegkialakulásának vázlatos ismertetése után vizsgálni lehet keret és keretezett néhány jellemző szövegszerű kapcsolatát is a végleges változatban. Felderítésük előtt az eddigieket összefoglalva azt a megállapítást lehet tenni, hogy Babits Mihály az általa eredetileg tervezett kerettel 1931-32- ben nem készült el, de 1933-ban - feltételezhetően az akkorra számára igen fenyegető végkifejletet sugalló német és orosz belpolitikai események következtében - a háborúellenességet és a tudománnyal szembeni szkepszist is megfogalmazó novelláját vette elő, hogy avval kiegészítve fejezze be regényét. E külső inspirációknak a befejezést stimuláló hatását szövegszerűen is ki lehet mutatni. A keret első feltűnésekor, a regény szóhasználatával az első jegyzetben ugyanis pontokban szedve olvashatók a XX. századi történelemnek azon eszméi, amelyeket az Örök Harc kora valósított meg, s amelyek persze a regénybeli világ ábrázolásának ironikus és disztropikus összetevőit adják. Ezek főbb vonalakban a következők:- Az egymásra utalt nemzetek ideális csoportosulása jött létre. Ez gyakorlatilag megvalósítja a nemzetközi egyesülés gondolatát, mégsem adva föl a harcos nemzeti
