Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2-3. szám - Szalai Zoltán: Koncentrált komolysága emberi testet kölcsönzött a filozófia démoni alakjának - Szilasi Vilmos és Martin Heidegger kapcsolatának margójára

Szálai Zoltán • „Koncentrált komolysága...”

41

színűbbé. Minden jel szerint Babits Szilasi Piaion könyvének elolvasása után kereste fel levélben a filozófust és gratulált neki művéhez. „Sejtelmem sem volt, nem lehetett, hogy ily gyönyörű dolgot fogok olvasni: minden lapját növekvő elragadtatással olvastam. [... ] Még egyszer mondom; minden várakozásomat, minden reményemet felülmúlta. Ki sem mondhatom, mennyire örülök, hogy önnel megismerkedhettem - hacsak ily távolból is. [...] Barátságos kézszorítást küld tisztelő híve és hálás olvasója.”6 Az idézetből is kitűnik, hogy a kapcsolatot Babits Mihály kezdeményezte, és a továbbiakban is úgy látszik, hogy a kialakuló barátság és az igen szoros írói együttlét kiemelkedő jelentőségű Babits Mihály számára. „Babits a szellemi izgatottság költője”7- írja Szilasi, akinek Babits 1911 és 1919 között szinte minden versét megmutatja, így a filozófus e korai versek első lektora és olvasója. Szilasi az, aki a háborútól és a társadalmi változásoktól feldúlt költőt megnyugtatja, akinek jelenléte ebben a korszakban nélkülözhetetlenné válik Babits számára.

A Tanácsköztársaság bukása után - mivel az Erzsébet Nőiskola tanára volt- Szilasi Vilmos 1919 derekán elhagyni kényszerül Magyarországot.8 A hírhedt Kromperszky Miklós bizottság elmozdította állásából; ebben a helyzetben nem tehetett mást, mint hogy az 1925-ben bekövetkezett rehabilitációjáig még csak látogatóba sem tért haza Magyarországra.9 Ez a változás jelentős törést idéz elő Babits és Szilasi viszonyában is. A fiatal tudós egészen 1921-ig nem vette fel a kapcsolatot az otthon maradt baráttal, amikor is azonban egy mélységesen őszinte, ám egyben óvatos, tapogatózó levelet küld Babitsnak. „Már mióta elkerültem hazulról majdnem minden nap rajtam ült a vágy, hogy írjak neked [...] noha nem tudom kiszámítani, hogy hogyan hathat ma még rád tőlem üzenetet kapni.”10 Az 1922-es év pedig meghozza a hőn áhított találkozást: „Könyvet magadnak, drága Miskám, ne hozz; találsz itt elég olvasnivalót. Fönn Todtnaubergben szomszédunk lesz itteni legjobb barátom Husserl asszisztense, Heidegger privátdocens, aki már nagyon örül jövetelednek, s akiben neked is nagy örömöd lesz. Elsőrangú graecista.”11 Babits Mihály és fiatal felesége több hetet töltenek a németországi emigrációban élő filozófusnál, és e hetek alatt Babits olyan szellemi nagyságok gondolatvilágába kap betekintést, mint Martin Heidegger vagy Edmund Husserl.

Babits számára lehetővé vált, hogy megismerje az elmúlt évszázad egyik legzseniálisabb gondolkodóját - és viszont, Heidegger is megismerhette a korszak talán legjelentősebb magyar költőjét. Több évtizeddel később Szilasi Vilmos Basch Lorándnak vall következőképpen ezekről a napokról: „De megint minden a régi volt, mikor 1922-ben Ilonkával nászútra kijött hozzánk Freiburgba. Rövid időre nagyon meleg viszony alakult ki közte és Heidegger között. - Mindezt majd összeírom, ha végre el-