Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Vámos Miklós: Dupla vagy semmi
Vámos Miklós • Dupla vagy semmi 7 hajlott a sor a szűk térben. Vártad, mikor csattan föl valamelyikük, a bőrdzsekis férfira tippeltél, ő már nem sokáig bírja, mint komor bikáé, olyan az állása, tekintetét a linóleumpadlóra függeszti, két járomcsontja majd átdöfi az elefántárnyalatú bőrt. És mit gondol, most, ebben a percben mit csinál az ikre? - kérdezted, ahelyett, hogy sürgetted volna. A zsiráfasszony a födémre emelte pillantását, majd ünnepélyes hangon: Jelenleg dolgozik ő is... de sajnos, kiszolgálás helyett egy kedves vevőjével társalkodik, ilyen locska-fecske volt világéletében! Csak nem? - viccnek szántad, ám a zsiráfasszony arca komoly, sőt szinte ájtatos maradt: Bizony, kérem, mi egypetéjűek, egészen összefonódtunk... nem tudom, a kétpetéjűeknél hogyan megy... önnek milyenek lettek? Kétpetéjűek! - nem bírtad tovább, előhúztad a fényképeket a válltáskából (mindig utáltad a retikült). A nő, aki már hatodik hete nem alhatta ki magát, magyarázta, hogy a digitális a fölvételeken melyik csecsemő az egyik, melyik a másik. Mögötte nagy levegőt vett a bőrdzsekis, hogy megszólaljon. Na, ő fog letolni, sejtetted, íme nem is tévedtél, összehúztad magadat. Zsíros, kásás férfihang, mély zengésű, akár a tuba: Keszcsókolom, eddigelé nem akartam belebeszélni a társalkodásukba, de nekem dupla ikreim vannak, kétpetéjűek, és azok is olyanok, mintha össze lennének kötve láthatatlan telefonnal, ami sokkal jobb, mint a mobil. Dupla ikrek? - álmélkodtál, a bőrdzsekis büszkén magyarázta, hogy az ő felesége sokáig nem tudott teherbe esni, végül aztán lány párt szült, kétpetéjűeket... teltek az évek, s éppen tizenkét esztendő múltán az asszony újra kigömbölyödött, megint ikrek lettek, fiúk, újfent kétpetéjűek. Ez csodálatos! - a zsiráfasszony páros lábbal ugrándozott örömében, csattogott a talpa alatt a dobogó: Maga aztán a szerencse fia... vagy ficka? Már a férfi is elővette a családi fotókat, nálad fölkészültebbnek bizonyult, két pici zsebalbum. És kiderült, hogy a várakozók között még többen számolhatnak be ikergyerekekről, egyikük - reszketeg fejű, lapátarcú asszony - ikerdédunokákról, amin aztán hüledezett az egész sor, hihetetlen, hogy kilencvenkét éves a néni. Néni a körösztanyád térdekalácsa! - sipította a dédnagymama. Addigra a Zsiráf patika légteréből az orvosságok nehéz illatát mintha kiszippantotta volna egy láthatatlan erő, az emberi egymásratalálásé. Odakinn előbújt a felhők mögül a napkorong. Nem is tudtad, hogy ennyi ikergyerek szaladgál ezen a földön. Olyasféleképpen nyugtáztad, mint amikor megkaptad a Nissan Micrát, s hirtelen észrevetted, milyen sok jön belőle szembe Budapesten. Csakhogy az autó megkönnyítette életed, két csecsemőd viszont... Semmit nem csináltak egyszerre, ami úgy lett volna praktikus neked, de mindent egyszerre, ami külön-külön lett volna kezelhetőbb. De amikor újra meg újra elhangzott a többiek szájából, hogy micsoda kivételes mázli, ha valakinek ikrei születnek, dupla szerencse! - már emlékeztél: ere-
