Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 2-4. szám - Illyés Gyula levele József Attilának 1935

8

Új Dunatáj • 2007. december

Nem gondolom, hogy élénk emlékezetében volna mindaz, amiről annakidején írt. Szól egy bizonyos irodalmi csoportról - ilyen csoport azonban a valóságban nem létezik. Én semmiesetre sem tartozom sem erkölcsileg, sem művészileg közéjük - bizonyára olvasta, hogy mit irt a „T. Sz.” Külvárosi éj c. könyvemről. Én álmarxista, szociálfasiszta, burzsoábérenc renegát vagyok. De költő. Ők viszont nem burzsoábérencek és nem költők. De nemcsak ők különböztetik meg magukat tőlem, hanem - amint látja - én is megkülönböztetem magamat tőlük. Másról meg kiről lehetne szó? A moszkvai irodalmi propagandára meghívott Illyés Gyuláról? Illyés - cikkben irta ezt - örökösödési törvénnyel akarja arrakényszeriteni a parasztokat, hogy legalább négy gyermeket hozzanak világra. Ő a moszkvaiaknak való. Vagy hogy ne túlozzak, nem áll közelebb hozzánk, mint a nácikhoz vagy bolsevistákhoz.

Az az irodalom, amelyre maga gondol, az maga az irodalom. Ez az irodalom hat, alkot és gyarapit, minden frázison túlmenően. Ezen belül pedig egy öntudatosabb irói csoportot összehozni, nem annyira anyagi, mint inkább erkölcsi erők hijján nem lehet,

Ezen aztán nem is segíthet más, mint az idő. Természetes, hogy az időt mi hozzuk magunkkal.

Egyéb mondanivalóm nincs is. Szeretnék egyszer beszélni magával, örülnék ha egyszer, amikor majd Pesten jár, fölkeresne.

Röstellem, hogy annakidején válasz nélkül hagytam barátságos jelentkezését - most csak azért írok, hogy ezt a mulasztásomat helyrehozzam.

Barátsággal üdvözli

József Attila

Bp. VII. Korong u. 6. II. 8.

ILLYÉS GYULA - JÓZSEF ATTILÁNAK

[Budapest,] (1935. febr. 16.)

Kedves Barátom,

Pár hónapja írt leveledre most felelhetek. A Válasz azóta oly helyzetbe jutott, hogy munkatársait fizetheti, - prózáért oldalanként 3,50 pengőt; versért 7-et ha nem tölt is be egy oldalt. A lap összeállítói szívesen fogadnák kézirataidat s személyedet maguk között.

Őszinte nagyrabecsüléssel üdvözöl

1935. február 16.

Illyés Gyula