Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2-3. szám - Sipos Lajos: "...Egy megújítandó Európában megújult magyarságot kell teremteni"
Sipos Lajos • „... Egy megújítandó Európában...’ 21 Négy nappal később, szeptember 15-én, Horthy Miklós és a magyar katonák bevonulásának napján, a népi írók sajtóorgánumának számító Magyarország című napilapban az alábbi nyilatkozat jelent meg: „Az erdélyi lélek három eszméje A kolozsvári bevonulás órájában adta Tamási Áron az alábbi nyilatkozatát a »Magyarország«-nak. A természetes visszatérésnek ebben a történelmi órájában minden vágyunk arra irányul, hogy a második ezredéves országot és nemzetet együtt készítsük elő, s majd együtt tartsuk meg. Ennek a legnagyobb magyar feladatnak a küszöbén az erdélyi lélek három alapvető eszmét hirdet. Az egyik az erkölcs, melynek íratlan törvénye alatt elsorvad az egyéni önzés, de természetessé válik a közéleti tisztaság és ragyogni fog a nemzeti becsület. A második eszme, amit hirdetünk, az emberiesség gondolata. Ez egyrészt Krisztus tanítására figyelmeztet minket, míg másrészt az emberi fejlődés szemszögéből ítél egyének és nemzetek fölött. És a harmadik, ami azonban szívünknek első, a nemzeti gondolat. Hűség, hitvallás és munka jellemzi a mi nemzeti eszményeinket. Hűség az ősi földhöz és a dicső hagyományokhoz; hivatás a magyar feladatra, melyet főképpen erkölcsi és szellemi erőnknél fogva kell a Duna mellett betöltenünk; s munka a nemzetért, melynek ereje legyen a népi erő, s védelme a kard és a szellem. Kolozsvár, 1940. szeptember 15. Tamási Áron” A szeptember 11-i szöveg, mely a Makkai László által szerkesztet, Kolozsvár című antológiában jelent meg 1942-ben, a visszatérés csodáját szakrális és népköltészeti stíluselemekkel, az országok és népek sorsára már a római költészet óta rendszeresen használt toposzokkal fejezi ki. A nyilatkozat történelmi állásfoglalás, aktuálisnak gondolt alapelvek számbavétele. Tamási továbbdolgozott a szövegen, az Erdélyi Helikon év végi ünnepi számába szánva a végleges változatot. Gondolatok a hazatérés idején lett az írás címe, majd háromszorosára növelte a terjedelmet, az ünnepi beszéd, ünnepi szózat retorikus alakzatait alkalmazva átalakította az alkotást, s a szöveg utalásrendszerében (konnotációs mezőjében) a bibliai hagyományt tette vezető szólammá. Már a bevezető részben is: „Hajnali négy óra volt, szeptember tizenegyedikén, amikor a Szent Mihály templom tornyában megkondult a harang. Hangja úgy omlott bé a remegő ablakon, mintha régen torlódó áradat előtt gát kezdett volna belőle szakadozni. A szorongva töltött
