Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Bíró Béla: Egy igazabb József Attila
Bíró Béla • Egy igazabb József Attila 57 kívül gazdag finom distinkciókban, mély fölismerésekben.”4 „József Attila cikke elméleti szigora, s fegyelmezett logikája révén egyike a népi mozgalom legjelentősebb elvi alapvetéseinek. [...] A trend előtt járt, s a bontakozó trendet tisztább élesebben formulázott logikai szerkezetben anticipálta, mint amilyet a végül a mozgalom egésze realizálni tudott.”5 A Nemzeti szocializmus című (a kutatás által József Attila egyik legkínosabb eltévelyedéseként számon tartott) szövegről írottakat összegezve is megállapítja: „Nem osztom tehát Horvát Iván hajdani tételét, miszerint [...] »igénytelen profasiszta« cikk volna. [...] A maga nemében alighanem a legjobb, legtömörebb, logikailag legerősebb vonalvezetésű cikk ez, amit e körben a harmincas években írtak. Ha van ennek az alapvetően problematikus, de nagy hatású vonulatnak reprezentatív szövege, alighanem ez az. József Attila filozófiai iskolázottsága, marxista fölkészültsége, amely még itt e morális és szellemi salto-mortaléban is »átjön«, fontos dokumentummá teszi.”6 A szocializmus bölcseleté „...mind a költő pályájában, költészettörténetileg is releváns módon, mind a magyar gondolkodástörténetben, önértékei révén, jelentős írás. Nemcsak a személyes gondolkodás sok mindent megvilágító dokumentuma, amelyet a versek mélyebb értéséhez ismerni kell, hanem a magyar szocialista tradíció egyik kulcsteljesítménye is.”7 Lengyel álláspontjához a későbbiekben mások is csatlakoztak. Mészáros M. István például egy egész könyvben mutatta be József Attila és a hermeneutika vélhető kapcsolódásait, bizonyítva, hogy a költő, bár a modern hermeneutika kortárs irányzatait aligha ismerhette, azok legfontosabb alapigazságait, saját esztétikai vizsgálódásai során sorra maga is sorra megelőlegezte.8 Az esztétikai töredékeket kötetbe szerkesztő és kommentáló Tverdota György is úgy vélte, hogy ezek a szövegek töredékességük ellenére is egy koherens esztétikai elmélet körvonalait mutatják, s hogy a szerző a kor legjelentősebb nemzetközi és magyar filozófiai munkáinak ismeretében tesz kísérletet esztétikai rendszerének kialakítására.9 Időközben az is kiderült (és éppen Lengyel András kutatásainak köszönhetően), hogy az esztétikai töredékek voltaképpen egy Pauler Ákosnál megírandó, módszeresen előkészített doktori disszertáció előkészületeinek fennmaradt darabjai10. Lengyel András azonban ezeken az ismereteken túlmenően nem csak olyan lehetséges kapcsolódásokat valószínűsít, melyeket a korábbi kutatás ésszerűnek tűnő megfontolások alapján kizárt a lehetőségek köréből (mint például Heidegger filozófiájának, esetleg a Sein und Zeitmk illetve a levelezésben és az emlékezésekben is emlegetett másik német filozófus, Jaspers Psychologie der Weltanschauungen című művének mélyebb ismerete), hanem a József Attilái gondolatrendszer alapfogalmainak