Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 4. szám - Dobos Gyula: Ötven éve történt - 1956-os forradalom Tolnában

Dobos Gyula • Ötven éve történt

29

és elbocsátás, esetleg nyereség felosztási szempontjainak kialakítása. Tehát gyakorlatilag ez a testület vette a vállára az üzem összes gondját, ez vállalta a felelősséget az állami kötelezettségek teljesítéséért. Ráadásul olyan időszakban, amikor az energia, nyersanyag-ellátás, a közlekedés-szállítás teljesen kiszámíthatatlanul alakult.

Működésük az új kormányzat által rendeletileg legalizált volt. Ugyanakkor tevékenységük az idő múlásával a kormányzatnak egyre terhesebbé vált. Amikor november 14-én megalakult a Nagybudapesti Központi Munkástanács, vele létrejött egy országos koordináló szervezet, a munkástanácsok tevékenysége felértékelődött. Politikamentes szervezetként működtek és pl. Tolna megyében a nagyobb üzemekben be sem engedték azokat a pártmunkásokat, akik MSZMP-be tagtoborozást kívántak folytatni. Hatékony ellenállásukat jól mutatja, hogy miközben a megyében már 100-nál több újjászervezett pártalapszervezet létezett, az üzemekben egy sem. Mivel a munkástanácsok a dolgozók teljes érdekvédelmét el kívánták látni, ezért a szakszervezetek üzemi jelenlétét sem tartották kívánatosnak.

Az MSZMP arra törekedett, hogy a decemberi választásokon céljait támogató emberek kerüljenek be a munkástanácsokba. Az üzemi tanácsok összetétele bár változott, messze nem a párt által óhajtott mértékben. A választás eredményeként nem sikerült az új hatalmi hierarchiába és struktúrába beilleszteni (integrálni) a munkástanácsokat, ezért az új cél megszüntetésük lett. Mivel a munkástanácsok mögött ott állt az üzemi munkásság, egyelőre nem volt elég ereje a hatalomnak, hogy törekvéseiket végrehajthassa.

A munkástanácsok mellett Tolna megyében alakultak illegális szervezetek is, amelyek a rendszerrel szembenállásukat röplapokon fejezték ki. Ezek a röplapok az új hatalom intézkedéseit bírálták. A megyeszékhelyen megalakult Petőfi Ifjúsági Szervezet a párt és a kormány célkitűzéseit decemberben a következőkben foglalta össze:

„Élelem nélküli félelem.

Pártunk új jelvénye: kalapács és zabszem.

Budapest vérfürdő-város, nagy idegenforgalommal.

Kádár taxi-szolgákat: hívás nélkül házhoz jövök.

Ingyen társasutazás a Szovjetunióba.

Ne csüggedjetek: Hazudnak rendületlenül...

Világszenzáció: megérkezett Budapestre a Hruscsovféle nagycirkusz. Fellépnek: Hruscsov a vadállataival, Kádár a bohócaival, az ENSZ humoros tréfáival...”