Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 4. szám - Dobos Gyula: Ötven éve történt - 1956-os forradalom Tolnában

22

Űj DUNATÁJ • 2006. DECEMBER

A következő napokban az érdeklődés Budapest felé fordult, mindenki lázasan hallgatta, hogy mi történt a fővárosban.

Az események miatt felvásárlási láz indult meg, hamar kifogytak az egyébként is szűkös készletek, nem volt üzemanyag, bizonytalanná vált a közlekedés. Október 27-28-án Budapesten új kormány alakult. Nagy Imre és Kádár János is vállalták a forradalmat, Lukács György, Kovács Béla és Tildy Zoltán is bekerült a kabinetbe. Ekkor hangzott el először, hogy „a hatalmas népmozgalom nem ellenforradalom, hanem nemzeti demokratikus felkelés, függetlenségi harc”.

Első intézkedések közé tartozott a tömegek által rettegett és gyűlölt ÁVH feloszlatása. Az üzemekben munkástanácsokat, a településeken nemzeti bizottságokat választottak. Megkezdődtek a tárgyalások a szovjet csapatok kivonásáról.

Október 29-én a korábbi Tolnai Napló (bár csak egyetlen lapon) Tolna megyei Népújság címmel, Kossuth-címerrel, a címlap jobb felső sarkában nemzetiszín szalaggal került az utcára.

A szerkesztőségi vezércikk A nép igazsága címmel jelent meg, és hangsúlyozta, hogy „Budapesten elemi erővel tört ki a forradalom”. Nem a csőcselék, mint korábbi számában a lap írta, hanem „a nemzet sorsáért aggódó, a nemzet függetlenségéért meghalni is kész fiatalok, egyetemisták, ifjúmunkások” léptek fel „a néptől régen elszakadt, lejárt politikusok ellen”. A lap a legnagyobb teret az emberek tömegét érintő Nagy Imre rádiónyilatkozatának szentelte. A második oldalon a szekszárdi parasztság nyolc pontos követelése mellett a nemzeti bizottságok, forradalmi és munkástanácsok megyében történt alakulásáról tudósított a az újság.

Az MDP Szekszárd városi vezetése, félkövér betűkkel Támogatunk minden jogos követelést! címmel jelentette meg mondandóját. A felelősség alóli kibújás, az áthárítás tipikus mondatai szerint a törvénysértésekért az ÁVH a felelős „a népszerűtlen városi tanács helyett, a nemzeti bizottság vegye át a hatalmat”. Nem érzékelte a párt megyei vezetése, hogy valóságban a rendszer egésze és nem részei kerültek válságba.

Az országos mozgalmak azt jelezték, nem proletárdiktatúrát, hanem félelemtől mentes, emberközpontú demokráciát, jobb anyagi helyzetet akarnak, és ezt nem az MDP korábban leszerepelt tagjaival képzelik el.

Október 29-én a Szekszárdon a nemzeti tanács előkészítő bizottsága felhívást adott ki, amelyben kérte a küldöttek megválasztását, akik az üzemet, intézményt, parasztságok, fiatalokat stb. képviselik az október 30-i városházi alakuló ülésen. A népképviseleti fórumon kísérelték meg felvázolni az új politikai hatalom körvonalait. A vélemények ütközéséből, késhegyig menő viták eredményeképpen alakult ki a testület százalékos összetétele. Voltak, akik a megye és a város mezőgazdasági jellegé-