Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Panyi Zita: Novella (D. úr)
14 ÚJ DüNATÁJ • 2006. DECEMBER És D. úr kizárólag vele tart fönn bensőséges kapcsolatot! Minő áhítattal emlegette a szőlőböngészés során begyűjtött almafaágakat! D. úr szívét születésétől megdobogtatja a természet fenségessége, ha rajta múlna, anynyi barnagöcsörtös, tekergőző, jó szagú ágacskát, termést és gyümölcsös-zöld levelet cipelne otthonába, amennyi csak elfér, no meg nem akadályozza őt a mozgásban. De mit mondott ez a lány? Őrült, fölháborító zagyvaság, meg se hallotta, mi köze ennek bármihez! Egy ősi, elhasznált anyaggal létrehozott vélemény, olyan pökhendin merész kérdés, buzdítás, számonkérés, aminek anyaga csúfondáros portrét rajzol rólunk, amiért mára dicstelen cafataiban használjuk csupán... Pár rögzítetlen szó, nem metszőolló, nem pince laskagombás zsákokkal, nem rézgálicos hordó, nem beomló partfal, semmi... Ó, igen! D. úrnak bővüljön hát minden egyes napon almafaág-készlete, mert ebben leli örömét, még ha más mosolyog is a nagy gonddal-bajjal összecsócsált fadarabokon, végtére is erre született D. úr, aki nem más, mint egy védtelen, jóhiszemű, rozettás tengerimalac.
