Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2-3. szám - Propszt Eszter: Az életintegráció igénye Balogh Róbert "Schvab" műveiben
78 Új Dunatáj • 2006. szeptember történtekre - igaz, érzelmek nélküli emlékezést. A közösség láthatólag ebben a hallgatásban lokalizálja identitását.11 Ezt a hallgatást töri meg Balogh, mikor megnyitja a „schvab” identitás eddig ismeretlen, tilalmas terét, mikor - ha rejtett, álomszerű formában is - közzé teszi az elhallgatottat. Ez a tabutörés a traumatikus események feldolgozásában céloz új stratégiákat, a merev, néma gyászt elutasítva sürgeti az elhárított identitástartalmakkal való szembesülést. A „határjárás” az ember önmagához vezető útját mutatja: a tudattalan tartalmaival - mint a személyiség mozgatórugóival - való szembesülés, a tudattalan tartalmainak tudatosodása, a belső feszültségek kiegyenlítése nem könnyen járható út, az ember önmagára ismerésének folyamata meglehetősen fájdalmas. Az út azonban a tudatos személyiség kialakulásához vezet, és az ember önmagával való megbékélése együtt jár környezetével való megbékélésével, egy az embertársakhoz való toleráns viszony kialakulásával is. Az egyén és a közösség önképének alakítása csak ezen az úton lehetséges. Az eddig mondottakat összefoglalva elmondható, hogy Balogh Robert „schvab” művei a „schvab” identitás radikális megújítására tesznek kísérletet, ill. ajánlatot „narratív gyógyító” stratégiák kidolgozásával és „öngyógyító” stratégiaként való bemutatásával. Bízom benne, hogy az ajánlat érdeklődésre talál. Jegyzetek 1 Vo. ASCHAUER Wolfgang: Zur Produktion und Reproduktion einer Nationalität. Die Ungarndeutschen, Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 1992 és ASCHAUER Wolfgang: Ethnische Identität bei den Ungarndeutschen - Formen und Faktoren, in: Minderheitenfragen in Südosteuropa (ed. SEEWANN Gerhard), München: Oldenbourg, 1992,157-173. 2 PROPSZT Eszter: Untersuchungen zur interdiskursiven Konstruktion ungarndeutscher Identität in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur doktori értekezés 3 BALOGH Robert: Schvab evangiliom, Budapest: Kortárs, 2001. A továbbiakban idézve: SCHE és oldalszám. 4 BALOGH Robert: Schvab legendariom, Budapest: Kortárs, 2004. A továbbiakban idézve: SCHL és oldalszám. 5 A mű részletes elemzését lásd: PROPSZT Eszter: „Das ist das Einzige was verbindet” - Untersuchungen zu Robert Baloghs „Schwab evangiliom”, Kakanien revisitedhttp://www.kakanien.ac.at/beitr/fallstudie/EPropsztl.pdf 6 A mű részletes elemzését lásd: PROPSZT Eszter: A „schvab” identitás tilalmas terei - Balogh Robert Schvab legendariomáról, Híd, 2005.7-8. sz. 59-74. 7 Vö. FREUD Sigmund: Der Dichter und das Phantasieren, in: Studienausgabe (eds. MITSCHERLICH Alexander u.a.), Frankfurt a.M.: Fischer, 1969-75, Bd. X, 169-179. 8 A fogalmat Erik H. Eriksontól kölcsönzőm (Gyermekkor és társadalom, Budapest: Osiris, 2002.). 9 A Ducigerezd fokhagyma c. elbeszélésben a következőket mondja a halott anya fiának, aki a többi kitelepítettél együtt a vagonban ül: „Le kell vetkőzni. Mindent le kell vetkőzni, fiam. Ne félj. Vedd le a szvettert. Ügy Belül is vetkőzz le. Túl akarod élni? Minden indulatot vessél le. Nem vagy egyedül, mindenki fél. [... ] Vessed le a félelmed, fiam.” (SCHL 71) 10 Freud a Das Unbehagen in der Kultur-ban az esztétikai tapasztalatot „szelíd narkózisként” definiálja. (Vö. Studienausgabe (eds. MITSCHERLICH Alexander u.a.), Frankfurt a.M.: Fischer, 1969-75, Bd IX, 212.) 11 Vö. „Hallgatnak a régi öregek, magukkal vitték a szavakat.” (SCHE 10) és „Elmúlnak lassan az utolsó nagymamák is, kijárnak még a sírokhoz, tudják, ki ki volt, tudják, hogy igazán emlékezni nem szabad, mert akkor a szívük kettéreped. Inkább a csendben kapálgatják a sírokat, gyújtanak gyertyát, viszik a súlyos fejű krizantémokat, elpityeregnek magukban.” (SCHE 8)
