Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2-3. szám - Propszt Eszter: Az életintegráció igénye Balogh Róbert "Schvab" műveiben
74 ÜJ ÜUNATÁJ • 2006. SZEPTEMBER für breuchen Ráolvasni A holtak orzákúttya asz élők orzákúttya. Esz asz etyetlen ami özzeköt. Esz asz etyetlen ami mekmarad Aki átment rajta montyael bizalommal. Hoty elhinni észt könyüb letyen Hoty ne vetyük észt tréfának. Mer a madar elpusztul S a betek mektyótyul. (SCHE 138) Az elbeszélésnek (a történetnek és a történetmondásnak) eszerint a magyarországi német identitás inkoherenciáját kellene „meggyógyítania” - „Esz asz etyetlen ami özzeköt”. A szöveg azáltal kísérel meg koherenciát teremteni, hogy tudatosítja és elemzi a magyarországi német identitás meghatározó elmeit. A tudatosítás és az elemzés azáltal történik, hogy a szöveg több identitásdiskurzust ütköztet: egy konvencionálisnak nevezhetőt, mely olyan „schvab” értékeket fogalmaz meg, mint a takarékosság vagy a mértékletesség; egy érzelmekre alapozó diskurzust, melyben ezek a tartalmak szeretetlenségként jelennek meg; egy pragmatikusnak nevezhető diskurzust, mely a mértéktartást túlzott alkalmazkodásként láttatja, ill. kritizálja és így tovább. így az egyén (az olvasó) ezeket az elemeket a „schvab” identitás számára meghatározóként, mérvadóként ismerheti fel. Abban, hogy ezek a tartalmak meghatározóak a „schvab” identitás szempontjából, nem kételkedhet az egyén - hiszen, mint fent kifejtettem, a tartalmak „evangiliomot” alkotnak -, ám viszonyát ezekhez az elemekhez szabadon alakíthatja. Vagyis a koherens identitás megteremtése a tudatosított és elemzett identitáselemeknek az egyén identitásstruktúrájában való elhelyezését, ill. abba való beépítését jelenti, egy viszonylag ellentmondásmentes, integrált én-struktúra kialakítását. Az identitáselemekhez való egyéni viszony kialakítására készteti olvasóit a mű tartalmi és formai struktúrái által is. A tartalmi struktúrák által akképpen, hogy (mint már utaltam rá) ugyanazok az identitáselemek a más-más szempontokat érvényesítő identitásdiskurzusukban folyamatosan újraértékelődnek, újraértelmeződnek, egyes elbeszélők számára releváns, mások számára devalvált identitástartalmakat jelentenek. A formai struktúrák pedig potenciális interaktivitást kommunikálnak: a margókon elhelyezett fotók, dokumentumok, források elektronikus szövegek interaktivitását asszociálják, a szöveggel való aktív kapcsolat kialakítására késztetik az olvasót, aki a „linkeket” előhívva például a kitelepítés dokumentumait olvashatja, vagy úgy „léphet be” a „chat-szobába”, hogy végiggondolja saját családja történetét.
