Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Kabdebó Lóránt: A nyugati gondolkozás "hézagai"-ról (József Attila: "Költőnk és Kora")
KaBDEBÓ LÓRáNT • A NYUGATI GONDOLKOZÁS „HÉZAGAIDRÓL 91 impenetrable exclusion of each other”) következményeit, azokat a hallucináció vagy álomkép világába utalja, az azt nyelvileg megfogalmazni akarót őrültnek minősítve. A természettudós ezen a ponton csak kételyét jelzi, korlátokról beszél, csakhogy e hézag a költő számára az alkotás során megoldandó feladatként jelentkezik. A dialogikus poétikai gyakorlatra való rátérés (még a nem kiélezett életrajzi helyzetben, bár végletes poétikai következtetésekkel) a 20-as évek végén Szabó Lőrinc esetében például pszichés és alkotói válságot váltott ki: egyéves hallgatást, több éves drogos (bárha sohasem drogfüggő) életmódot is kezdeményezett. József Attila a „Költőnk és Kora” című versben jut el e komplex problematika - öntudatos vagy sejtelemszerű - csomósodásához, a nyelvi meghatározottság megkérdőjéleződésének átélése következtében. Megszűnik a kettőzött világ, az objektiváltság: „Nem való ez, nem is álom.” Ezt a határhelyzetet még egyszer, ironikusan, ok-okozati jelleggel akarja megnevezni, de csak képletes idézőjelre futja („úgy nevezik, szublimálom ösztönöm”); erősebb az oldás: a nyelvtől elszabaduló kép („mint oszol”). Ez a pont, amelyben a korábbi verseiben leírt, és az Eszmélet című versben dialogikus helyzetbe helyezett „vas világ a rend” megszűnik poétikai ihlető lenni; „Most homályként száll tagjaimban álmom s a vas világ a rend.” Ebből a kettősségből poétikailag kell valahogyan kilépnie. Korrekcióra van szüksége. A jelentéstől eloldott szavak vizsgálatát választja, amely elvezeti verse végén valami dalszerűen dúdolható pszeudó-kép megformálásához. Leírhatom ezt a poétikai alakulást a kortársi európai költészet eseményeivel összhangban: összeolvashatom ezt a poétikai stációt Yeats kései verseivel, Rilke elégiáival. De - egy sajátos közvetítésre felfigyelve - még a Tao te king világában való elhelyezkedést sem zárhatom ki, oda kell figyelnem Huxley és Schrödinger már jelzett felvetésére: „De éppen ez az a hely, ahol véleményem szerint a görög természettudományos gondolkodás valóban helyesbítésre, a »Kelettel való keveredésre« szorul”18. Végül is a vers létrejöttének ezt az olvasatát sem hagyhatom figyelmen kívül. *** „Tragic joy”: a huszadik századi líra elégiái hangneme A „Költőnk és Kora” József Attila egyik utolsó és mindenképp nagyjelentőségű költeménye.
