Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Valachi Anna: "Romlott kölkökre leltél pszichoanalízisben" - nyomozás József Attilával saját élettörténete után
Valachi Anna . „ROMLOTT KÖLKÖKRE LELTÉL.. 77 Hétköznapi észjárását is mindinkább áthatotta a szimbolikus és az analógiás gondolkodásmód: önmagáról és a világról úgy képzelgett, mint az anyával szimbiózisban élő, majd traumatikus körülmények között önállósuló magzat duál-uniójáról.22 Amikor 1934 tavaszán szabad asszociációs „levelező” analízist kezdeményezett Rapaport Samuval, a világban való idegenségérzéséről immár ebben a metaforikus fogalomrendszerben gondolkodott. „Egyáltalában nem érzem, hogy nagyobb volnék, mint csecsemő koromban voltam, de azt sem érzem, hogy csecsemő koromban, vagy bármikor kisebb lettem volna, mint most vagyok. Érzésem szerint mindig, befejezett és állandó nagyságú voltam, mint az egység. Azt mondhatnám, hogy a külvilág változott meg, a többiek lettek hozzám képest kisebbek és ez nagy zavarba ejt,”23 Abban reménykedett, hogy a szexuális álmait, emlékeit és képzettársításait értelmező orvos segítségével megszabadulhat a felnőtté válását akadályozó, függő helyzetét tartósító, incesztuózus jellegű kötődéseitől. Ebben a „nyomozati szakaszban” főleg a „családi nők” iránti, kinőhetetlen vágyát elemezte a költő - olyan találó metaforával szemléltetve a rejtett összefüggések tudományaként számon tartott pszichoanalízis, illetve legszemélyesebb problémája lényegét, mint a női nemi szerv, mely látható és láthatatlan részeivel együtt alkot egészet, s csak az találhatja meg a kulcsot a nő rejtélyéhez, aki tapasztalati úton, a maga komplexitásában térképezi föl a „szfinxet”.24 Mivel József Attilát a nőkkel szemben érzett ambivalens érzései akadályozták a felnőtté válásban, a pszichoanalitikus terápiában tudatosított anyakomplexus költői alkotásait is mind erőteljesebben tematizálta.25 Ugyanakkor abban reménykedett, hogy egy nőanalitikussal - aki a terápia során az anya jelképes megtestesítője - sokkal többet tudhat meg önmagáról és a női nemhez fűződő, nyugtalanítóan ellentmondásos kapcsolatáról. Gyömrői Edit pácienseként azonban indulat-áttételes szerelem kerítette hatalmába, s noha a kezelés kudarcot vallott, az alkotói hozadék mindenképpen számottevő. Az Edithez írt versek az akaratlan szerelmi függés és az eltökélt leválási kísérlet - ösztön-felszabadítási költői technikával rögzített - művészi dokumentumai. A Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben címmel készített önanalízisében26 pedig már olyan mélységeket célzott meg a trágár utcagyerek-nyelven asszociáló költő, ahová csak a Ferenczi Sándor szerint javallt „felnőttek gyermekanalízise” alapján dolgozó terapeuta követhetné, aki képes kiküszöbölni a köztük levő nyelvzavart. Ezúttal a költő nem az anyaimágójának tekintett analitikusnőhöz beszélve, hanem kívülálló hallgatóságtól nem zavartatva, némán és öngyötrőén konok következetességgel írta tele a keze ügyébe került, üres kiadói mintakönyvet mindazzal, amit a Gyömrői ellen érzett gyilkos indulat mondatott vele.27 így lelt „romlott kölkökre” a pszichoanalízisben - va
