Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Műmelléklet: Cyránski Mária szobrászművész
ténetmesélés vagy a konverzáció külső szabályait és belső ritmusát, a nyelvi szerkezetek azonban önállóvá válnak, szaporodnak, és felépítik az abszurd világot azzal, amit a világról abszurd módon megállapítanak. A drámában a szereplők beszéde értelmetlen, de mivel megfelel a dialógus szabályainak, nem akadályozza őket a társalgásban. Az ellen-színműben senki és semmi nem az, aminek látszik, a bizonytalan identitás kifejezője a szereplők, a nevek és jelentések teljes felcserélhetősége.39 A párbeszédek abszurd kirakós játékából egy torz világ görbe tükörképe rajzolódik ki, a diszkurzivitás és a logika látszata csak a szereplők kijelentéseiben tartja magát, de éppen ennek folyamatos hangsúlyozása hívja fel a figyelmet arra, hogy a dikcióval létrehozott világ logikai szervezőelve éppen a logika hiánya. „Pompás negyedóra volt, tiszta, logikus”40 - mondja Mrs. Martin a tűzoltó távozásakor, aki ellenfabulákkal és ellenanekdotákkal igazolja, hogy a világ valójában az, amit róla mondanak. Ha ezt abszurd módon teszik, a világ is azzá válik. Mi tehát a kezdet? Világképünk abszurditása okozza nyelvünk zavarát, vagy bábeli korunk minden zűrzavarának forrása a nyelv és a kommunikáció torzulása? Ionesco szerint uralkodni és ölni lehet a szavakkal41, megronthatnak, lezülleszthetnek, megbolondíthatnak.42 Vagy ami a legsúlyosabb: „az aritmetikából filológia következik, a filológiából pedig gyilkosság.”43 Jegyzetek 1. Ionesco, E 1962. Notes et Contre-notes. Gallimard, Párizs. 102. 2. Cs. Jónás Erzsébet 1992. Gondolatok a dialógus mint szövegtípus vizsgálatai kapcsán. In. Petőfi S. János, Békési Imre és Vass László (szerk.J: Szemiotikái szövegtan. 5. köt. JGYTF Kiadó, Szeged, 129-135. 3. Austin, J. L. 1997. Tetten ért szavak. In. Pléh Cs., Terstyéni T. és Síklaki I., (szerk.): Nyelv - kommunikáció - cselekvés. Osiris Kiadó, Bp. 29-43. 4. Wardhaugh, R. 2002. Szociolingvisztika. Osiris, Bp. 224. 5. Weinrich, H. von 1976. Der Alltäglickheit der Metasprache. In. Sprache und Texte, Stuttgart. 6. Petőfi S. János 1991. A humán kommunikáció szemiotikái elmélete felé. Szeged 7. Nemesi Attila László 2000. Benyomáskeltési stratégiák a társalgásban. Magyar Nyelv. XCVI. évf. 4. sz. 418-436. 8. Leech, G. N. 1983. Principles of Pragmatics. Longman, London—New York, 79—103. 9. Horányi Özséb 2001. A személyközi kommunikációról. In. Béres István és Horányi Özséb, (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Bp. 57-86. 10. Eugéne Ionesco 1990. A kopasz énekesnő. In. Drámák. Európa Könyvkiadó, Bp. 7. 11. U.o. 13. 12. Pólya Katalin 1999. A megszólítások mondattanáról. In. KuglerNóraés Lengyel Klára, (szerk.): Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Bp. 262-265. 13. Eugéne Ionesco 1990. A kopasz énekesnő. In. Drámák. Európa Könyvkiadó, Bp.18. 14. U. o. 15. Pléh Csaba-Radics Katalin 1982. Beszédaktus-elméletés kommunikációkutatás. In. Telegdi Zsigmond és Szépe György, (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIV. Akadémiai Kiadó, Bp. 87-108. 16. Rosengren K. E. 2004. Kommunikáció. Typotex, Bp. 99-108. 17. Az összes megnyilatkozás 70,85%-a 18. Eugéne Ionesco 1990. A kopasz énekesnő. In. Drámák. Európa Könyvkiadó, Bp. 21. 19. Az összes megnyilatkozás 20,1%-a 20. Az összes megnyilatkozás 6,03%-a 21. Eugéne Ionesco 1990. A kopasz énekesnő. In. Drámák. Európa Könyvkiadó, Bp.7. 22. Az összes megnyilatkozás 3,01%-a 10
