Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek

62

Új Dunatáj • 2005. december

3. Buday György húga, dr. Buday Margit 1993-ban így emlékezett vissza áttelepedésükre: „Édesapám a kolozsvári múzeum igazgatója volt [...]. Idegen nyelvű szakmai levelezése miatt valaki a múzeumból feljelentette, hogy kémtevékenységet folytat. Így 1924-ben mi is átköltöztünk az egyetemmel együtt Szegedre. [...] Természetesen az egyetemmel együtt sok ismerős család került ki Erdélyből ugyanolyan körülmények között, mint mi, hetekig tartó vagonutazás után. Valahogy az első időkben, mielőtt jobban bele tudtunk illeszkedni Szeged életébe, szinte egy kolóniát alkotott itt az erdélyiek csoportja. Sok hasonló sorsú egyetemi tanárcsalád volt együtt. Először nagyon idegen volt a város. Gyurkának sem volt baráti köre, kivéve az Erdélyből átkerülőket.” (Ferenczi Attila: A fametsző ifjúsága. Magyar Napló, 1993. szept. 3.)

4. Vö: Lengyel András: Buday György és az Erdélyi Fiatalok. In: L. A.: Útkeresések. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Magvető Könyvkiadó, Bp., 217-229.

5. „Erre mi megadtuk az objektív és nagyon barátságos hangú választ, kérve, hogy olvassák el kiadványainkat, jelentéseinket, stb., azután ítélkezzenek, és megjegyeztük, hogy éppen tapintatosságból minden alkalommal vittünk magunkkal a tanyákra katolikusokat is. Válaszunkat sem meg nem jelentették, sem meg nem említették.” (Buday György levele Jancsó Bélának, 1928. augusztus 15.)

6. „Nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy nagyobb sikert és jobban megrendezett estélyt senki sem rendezhetett volna Szegeden a székelyeknek, mint ahogy ezt mi, a kör megtettük. Utána természetesen, mikor Nyirőék ellátogattak a szerkesztőségekbe, a szegedi újságírók egy része nem átallotta azt mondani nekik, hogy nem adtunk elég teret nekik a közreműködésre, fogadásra, stb., hogy kár, hogy nem hozzájuk fordultak egyenesen. Ők rendeztek volna ilyet, meg olyat! Azt persze elmulasztották megmondani, hogy a lapokba egyetlen sort sem írtak napokon át...” (Buday György levele Jancsó Bélának, Szeged, 1929. március 29.—április 1.)

7. Dr. Buday György: A Szegedi Fiatalok. Erdélyi Fiatalok, 1935. III. negyed, őszi szám, 96-99.

8. Jancsó Béla 1928 májusában, a magyar ifjúság Ady-ünnepén találkozott utoljára a költővel, ám a Buday Györggyel folytatott levelezéséből kiderül, hogy később is nagy együttérzéssel követte életsorsát.

9. Jancsó Béla ébresztette fel Móra Ferenc érdeklődését az erdélyi irodalom iránt.

10. Jancsó Béla: juhász Gyula. Erdélyi Fiatalok, 1937.2.14-16. Kötetben in: J. B.: Irodalom és közélet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973.206-212.

11. Kántor Lajos joggal kifogásolta, hogy Koltay Gábor filmrendező „bevágta a magyar Trianon-történetbe József Attilának ezt a dilettáns ízű versezetét - a valóban csak kritikai kiadásba illő klapanciákat. Juhász Gyula meggyőző vallomásának ott a helye - ha »talán sértené a szomszéd népek túlérzékenységét«, akkor is -, azt nem vonom kétségbe, sőt vállalom. De József Attilát így meghurcolni, anélkül, hogy bár utalás történne az ő igazi, meghurcolt hazafiságára, A Dunánál és a Hazám költői-emberi magaslataira: megbocsáthatatian bűn.” K. L.: Pótlás (A hiányról és a „Nem”-ről). Korunk, 2005.3.80.

12. Mikó Imre: Jancsó Béla irodalmi hagyatéka. In. J. B.: Irodalom és közélet. Cikkek, esszék, tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973.12.

13. Lásd: Kántor Lajos: I. m. 19-22.

14. Gaál Gábor Tiszta szívvel című írása az Új Kelet 1926. november 2-i számában jelent meg. Újabb kiadását lásd in: Ha eljönnél... József Attila a Korunkban (1929-2005). A kötet anyagát összeállította, gondozta és szerkesztette Kántor Lajos. Komp-Press Kiadó- Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005.11-13.

15. Jancsó Béla: I. m. I. h

16. Vö.: Kántor Lajos: I. m. 51-59.

17. Vö.: Lengyel András: A „narodnyik" József Attila. In: Ilia. Írások 70. születésnapjára. Bába Kiadó, Szeged, 2004. 259- 276.

18. Jancsó Béla: Új Magyar Föld III. Erdélyi Fiatalok, 1930.5. 78.

19. Vö.: Tverdota György: József Attila. Korona Kiadó, Bp., 1999.240.

20. Szalatnai Rezső: Pesti találkozás. Korunk, 1960.12.1453-1454.

21. Jancsó Miklós színművész úgy tudja, hogy párizsi tanulmányévei idején édesapja statisztált a Commedie Franchiseben.

22. Németh Andor: József Attila. Cserépfalvi [Bp., 1944.], 88-91.

23. Bajomi Lázár Endre: A Quartier Latin. Corvina Könyvkiadó, Bp„ 1971. 233-235.

24. Lásd Kántor Lajos idézett művének A Korunk fórumán című fejezetét (70-97).

25. Kántor Lajos: I. m. 127.

26. Az irodalomtörténész fiának, Jancsó Miklós kolozsvári színművésznek a közlése 2005. január 15-én.

27. Tverdota György: I. m. 253.

28. Asztalos Miklós 1977. május-júniusában Körösladányban írt, Adatok a Bartha Miklós Társaság történetéhez című, 192 gépelt oldalt tartalmazó kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az idézet a 3. lapról származik.

29. Tasi József: József Attila és a Bartha Miklós Társaság. Ecriture - Galéria, Bp., 1995.69.

30. Lengyel András: I. m. I. h.