Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek
CSEKE PÉTER • JÓZSEF ATTILA ÉS A KOLOZSVÁRI JANCSÓ-FIVÉREK 57 december 27-én pedig Jászi Oszkár „dunai konföderációs” könyvének (Magyarország jövője és a Dunai Egyesült Államok. Bp., 1918.) elküldését sürgeti. Amint sikerül felvennie a kapcsolatot a felvidéki Sarló-mozgalom élén álló Balogh Edgárral, 1930. április 12-én kelt levelében cikket kér tőle „a dunai konföderáció problémájáról” az Erdélyi Fiatalok számára. Nincs tudomásunk arról, hogy Balogh Edgár megírta volna ezt a cikket. Az viszont kétségtelen, hogy Jancsó Béla öt esztendő múltán sokkal égetőbbnek tartotta ezt a kérdést, mint 1930-ban. Az Erdélyi Fiatalok 1935. évi őszi számába ugyanis a lap történész munkatársától, Bíró Sándortól kért elemző tanulmányt Kossuth elméletének időszerűségéről. „Kossuth mai jelentőségét az adja meg - írja Bíró -, hogy a keleti kérdéssel kapcsolatban ő mindig feltételezte az osztrák birodalom bukását, s erre az esetre dolgozta ki a magyarság sorsára vonatkozó politikai elképzelését. Ez az ún. dunai konföderáció, a dunai népek független államainak federális szövetkezése [...]. Ezeknek a népeknek szomszédsága, a Duna-medence földrajzi egysége, a kis népeket fenyegető imperializmus egyformán utalnak a szövetkezés feltétlen szüksé' ' ”47 gessegere. 1.2. Az Új Magyar Föld harmadik számának a megjelenése után szóba került, hogy évente tízszer megjelenő folyóirattá alakítják át - Fábián Dániel és József Attila szerkesztésében - a BMT időszakos kiadványát. Azt szerették volna, hogy a tervezett folyóiratnak erdélyi és felvidéki szerkesztősége is legyen. Abban mindketten egyetértettek, hogy az erdélyi szerkesztőség vezetését Jancsó Bélára bízzák. Hiszen korábban is számíthattak rá: nemcsak erdélyi magyar kérdésekről szóló írásokat küldött (Szentimrei, Tamási tollából), de a romániai élet jelenségeiről is szerzett tanulmányokat (a romániai parasztmozgalmak ideológiája, Románia gazdasági válsága). Sok irányú elfoglaltságára hivatkozva nem vállalta el a felkérést - Tamásit ajánlotta maga helyett -, de megígérte, hogy tőle telhetőén a továbbiakban is mindenben támogatja a szerkesztőség munkáját.48 A Budaynak és Balogh Edgárnak küldött levelekből is kiderül, hogy Jancsó Béla már 1929 őszétől stratégiai fontosságúnak tekintette az Erdélyi Fiatalok, a Szegedi Fiatalok, a BMT és a Sarló közös fellépését előkészítő megbeszélést. Ebben mindannyian egyetértettek, viszont mindvégig egyeztetési nehézségek adódtak. Vagy Jancsónak nem felelt meg a budapesti időpont (1930. augusztus 23.), vagy a többiek nem tudtak eleget tenni Jancsó meghívásának, aki ráadásul több szempontból is ragaszkodott a kolozsvári helyszínhez. (Egyébként azért is, hogy a közös fellépéssel az erdélyi egyetemi és főiskolai hallgatókat nagyobb eredménnyel ön tudatosíthassa.) Egy Fábi
