Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek

CSEKE PÉTER • JÓZSEF ATTILA ÉS A KOLOZSVÁRI JANCSÓ-FIVÉREK

45

filozófiai összegezéséig, arra épp ez a centenáriumi év döbbentett rá.11 Annyi bizonyos, hogy Jancsó Bélától - aki a „székely lélektől” a „világ szívéig” akarta eljuttatni nemzedéke üzenetét - távol állt bármiféle irredentizmus. Amikor a Szabó Dezső által meghirdetett új magyar ideológia hangját maga is felerősíti, a társadalmi és nemzeti felelősség adja kezébe a tollat. Akárcsak a József Attiláéba, miután - a bécsi és a párizsi intermezzókat követően, 1928-as válságkorszakában - a budapesti székely egyetemisták körében lel barátokra, szellemi műhelyre. Ennek az előzményei alighanem a szegedi esztendőre nyúlnak vissza.

Ha nincsenek is még bizonyítékaink erre, azt viszont határozottan állíthatjuk, hogy Jancsó Béla figyelmét nem kerülte el József Attila meghurcoltatása az 1924 végén megjelent verseskötetének (Nem én kiáltok), illetve az 1925. március 25-én a Szegedben közreadott költeményének (Tiszta szívvel) következtében. A Jancsó-hagyatékban fennmaradt korabeli lapkivágatokból arra következtethetünk, hogy olvasta volt mind az „inkriminált” verset leadó Szegedet, mind a József Attila elleni támadásokat elindító Szegedi Új Nemzedéket

1.2. Az 1926-os esztendő a Nyugat révén kínálja az újabb párhuzamot. Osvát Ernő abban az évben figyel fel Jancsó Béla tehetségére s jelenteti meg Berzsenyiről és Kemény Zsigmondról írt esszéit. Mikó Imre feljegyzései szerint az időben - Németh László és Illyés Gyula mellett - tőle várta a legtöbbet.12 József Attila neve feltűnő módon hiányzik e sorból. A magyarázat ugyancsak a Tiszta szívvel című verssel függ össze, amelyet Osvát „túl nyersnek” ítélt és visszautasított. Azt azonban nem akadályozta meg, hogy a később Bécsben kéziratban terjedő költeményt Ignotus egy versesztétikai tanulmányában még ugyanazon évben „visszalopja” a Nyugat hasábjaira, mint a kötött, rímes vers korszerű példázatát.13 Ez pedig aligha kerülte el a Nyugat törekvéseit kiválóan ismerő Jancsó Béla figyelmét. Minthogy szegedi tanulmányévei alatt is hozzájutott a Bethlen Gábor Kör címére érkező erdélyi lapokhoz, feltételezhető, hogy a Tiszta szívvel kedvező kolozsvári fogadtatásáról is értesült.14

1.3. 1928. május 19-20.: a Kárpát-medencei haladó magyar ifjúság kétnapos Adyünnepe. A Kerepesi temetőben tartott koszorúzásnak Juhász Gyula volt a fő szónoka. Jancsó Béla feljegyezte, hogy „törékeny, ideges alakja lázban égett”, amidőn arról beszélt: „belső megújulás nélkül, melynek Ady volt első halhatatlan hirdetője, semmiféle külső változás nem hoz megoldást a magyarnak”.15 Hogy József Attila ott volt-e az ünnepségen, arról nem maradtak feljegyzések. Valószínű, hogy a költőt a Vágó Márta-szerelem tartotta távol a rendezvénytől. Ennek válságba jutása után került