Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Fekete Csaba: Versek (A kertben; A nemlétezőről; Nem így)

Fecske Csaba • Versek 7 Fecske Csaba A KERTBEN gyerekkacagás reggeltől estig a kertben tavasz van nyár van éveken át -boldog hang bú meg a füledben rigófészket találtam olyan kék az ég a kert fölött hogy ámulatodban szíved egy másik csodához ütöd aztán beborul jön bajra baj ami olyan szép volt mind rég egyszer valamikor mindent belep a pillanat-verte por messze kerülünk örömeinktől ócska megszokás lesz mindből idegen érzés hallani egyre amint kalapács üt a szívedre

Next

/
Thumbnails
Contents