Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 3. szám - Samu Attila: "A rajzain mindig hajó volt és sohasem lehetett látni a vizet" - Baka István életének néhány képe

96

ÜJ DUNATÁJ • 2005. SZEPTEMBER

házat is akarunk. Jól van, mondja, mutassátok meg, engem elhagytak a barátaim.

Rábeszélem, hogy utazzunk együtt Szekszárdra. Valahogyan egyeztetni tudjuk. Kirándulunk a Bóni-fokra a nagy, az élő Dunához. (Barát autóján, akivel majd este gitározunk, verselünk. Majd este.)

Sétálunk a parton: messze el a kis nyaralóktól. Egyszerre Ladákat meg Trabantokat meg Wartburgokat pillantunk meg pár száz méterre: mi van ott? Csak nem...?! Odasietünk. A sekély vízben halak ívnak: az emberek meg kosarakkal, merítőhálókkal csak merik-merítik mázsaszámra a násztáncban-elbódult keszegeket! Aztán zsupsz, be a húsosládába a Lada, a Trabant meg a

Wartburg hátuljába! (Elmondhatatlan, milyen képet vágott az István!) (-----)

Mégis kellett ez a megjegyzés, várjunk csak, most jön a neheze! Az autósok közül többen odaszóltak: Na miiíí vaaan, héé?! Tán nem tetszik?! Na vegyenek csak (el) belőle maguk is, ne legyenek má’ olyan finnyásak! Tessék csak szépen elfogadni! - És már szatyroznak is nekünk két-három kilót.

Ikra ömlik. Ömlik az ikra a szatyorban. Meg a jóemberek gumicsizmáin. Meg a Ladák lökhárítóján, csomagtartójában. A vízben is kavarog az ikra. Barnás. Kaptunk halat.

Sétálunk vissza. Megállunk egy villámsújtotta, nagy öreg fűznél. Gitárral vagyunk és egy kis borral. (De nem itt, majd este a hegyen.) Már itt énekeljük: „Utazol, Arthur, letelt az évad...”

Kis tüzet is gyújtunk, de elered az eső. (Ez nem egy Tarkovszkij-film.)

(Egy 1984 szept-i bejegyzés a naplómban, beragasztva egy cetli: „84. 05. 28. - az ott akkor a halakkal: Bűn volt (Bakával a Dunán)”

Este a Hegyen halat sütöttünk, azt a halat megsütöttük - akkor abból a halból jó húsz-harminc, tenyérnyi-kéttenyérnyi dévér-féle keszeget sütöttünk meg. Szekszárdon, a Remetén, a Murci tanyáján sütöttük meg. Már nem emlékszem, hogy nyárson-e vagy bográcsban - mindkettőt szoktuk - és sokat ittunk, jól berúgtunk, (jav: alaposan) (ti.: berúgtunk) - Gitároztunk, aki tudott és ha jól emlékszem, Cseh Tamás-dalokkal is traktáltuk Istvánt.

III. Valahová tartozni - pro vagy contra(?)

Napló, szintén 1984 szeptembere, de még pár nappal élőbbről: „Fehér Julival meglátogattuk Bakát, nagyon rossz bőrben volt, de mi megnyugtattuk: lesz a szegedi 10-ekből? 9-ekből? költői est...”