Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Balogh Róbert: Vers (Szegényországi csoda avagy Ja-ÉV)
60 ŰJ ÜUNATÁJ • 2005. SZEPTEMBER Kár, vihog Jenna Jameson, harmincöt és fél centis micsodája van... De Tyson krákog, első versét skandálja: „Leharapom én a fülét... A vers közvetítése hirtelen megszakad, JA fölött az ég megreped, rádörög az égi tanács: - Elég legyen! Nem tudja, miért küldetett?! JA vállát hetykén megemeli: Mit nekem megannyi újratemetés! Megkerült életemmel olybá lettem, mint ki nem vagyok! Engem szinte senki sem szeretett, ócska bolondként leráztak, mikor e földtől megváltam, nem kenegettek fűszerszámos kenettel, mégis gyakorta díszsírhelyre tettek, érettségi tétel, s utcanév lettem, életrajz-magolás, politikusi hivatkozás, JAkör, JAdíj, jaj istenem! Az ég újból mennydörög: Fiam, ne vedd szádra hiába nevem! Harsog két vörös csillagos legény: jöjj az ifjú kommunisták közé! Atillás uracsok, s az ökumené a szónok mögötti sorba hívja JA-t! Irodalomtörténészek visítanak: Ellenjegyeznéd a szakirodalmad? Uraim, mit hisznek? - kezdi JA. A Föld gömbölyű vagy lapos? Engem itt is, ott is megcsaltanak, hamisítók, tévtanok! Mert igenis, hiszem az Urat, de a szívem baloldalt maradt! S a külső-belső catwomen immáron emészti a digitális mouset. Felzúg a tömeg: Mondja, ki maga? Egy JA, így nem beszél! Vádlón kiállt minden irodalmár-, politikus-, s nőszövetség: Szavaljon a Dunából, mormolja az Óda sorait vagy az Altatót! De ne ugasson bele abba, amihez nem konyít! Barátaim, most megszülethet közös munkánk a rend! Felbőg egy hang: Te ki vagy? JA lennél? Ez csak egy mutáns! Ez csak performance, kakaskodás, még hogy feltámadás?! Reklámidő, globális élőadás! Emberek, lökjük a vonat alá! S közös jelszó alatt meglódul agg, tudós, tanár, JArajongó: Pusztulj imitátor, intézzen el a balatoni gyors vagy teher! S a Déli PU-n a tömeg fényes sínekre lökdösi, arcul köpi a barátaim, ti jók vagytok mindannyianozó JAt.
