Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Kenyeres Zoltán: Párhuzamos történetek
Kenyeres Zoltán • Párhuzamos történetek 17 veget, amennyire értelmezni lehet.94 „Ismeretes, hogy Adolf Hitler csak 1933 elején került hatalomra - írta -, és 1933 nyarán még sem a nácizmus végkifejletét, sem az akkori valóságos tendenciák egymáshoz viszonyított erejét, természetét nem lehetett pontosan látni.”95 Ez így van, de akkor lenne maradéktalanul igaz, ha Hitler a teljes ismeretlenségből előlépve vette volna át Hindenburg kezéből a kancellári kinevezést. Gyárkémények ormán azonban már a 20-as években megjelent itt is, ott is a horogkereszt, a náci párt és a náci eszmeiség már a 20-as évek mélyén jelen volt a német életben. Sokan voltak, akik már az elején sejtették, gyanították, hová vezet a nácik politikai győzelme. Azért oly nehéz megmagyarázni József Attila fogalmazványt, mert ő is ezek közé tartozott, azok közé, akik sejtették és gyanították a jövőt. Az Uj Harcos-beli írásában ő maga hivatkozott a „nemzeti szocialista bandák vérengzéseire”96, tudnia kellett, hogy Hitlerék korában a „nemzeti szocializmus” már nem ártalmatlan és veszélytelen kifejezés. A nem egészen másfél lapnyi fogalmazvány feltehetően a Rátz Kálmán-féle nemzeti kommunista párt programjának készült. Rátz Kálmán egyike volt a korszak legzavarosabb fejű alakjainak, különféle nemzetmentő gondolatokat dédelgetett, később nyilas képviselő lett, még később alapított egy másik nyilas pártot. A háború alatt szembefordult a németekkel, 1944-ben a Gestapo letartóztatta, Mauthausenbe deportálták. A háború után egy ideig itthon tartózkodott, aztán Svájcban telepedett le, ott is halt meg. Szerette József Attila verseit, állást, hivatalt ígért; alighanem a Bucsinszky kávéházban ismerkedtek meg személyesen.97 Rátz Kálmán nem látta a programfogalmazványt, senki nem látta, nem is láthatta, mert Szántó Judit szó szoros értelemben véve kitépte József Attila kezéből, jól össze is vesztek miatta.98 A fogalmazvány évtizedekre eltűnt, Szántó Judit eltette, eldugta. Csoda, hogy nem semmisítette meg. Évekkel, évtizedekkel később az írás hogy, hogy nem Horváth Márton birtokába jutott, s ő adta át a fiának, az irodalomtörténész Horváth Ivánnak. Ez akkortájt történt, amikor Szántó Judit naplója először jelent meg, abban pedig szerepelt a fogalmazvány története. A literátus közönség tehát 1986-tól, a Napló megjelenésétől kezdve tudhatott a kínosnak mutatkozó epizódról. (A kutatók legbelső köre, akik hozzáfértek a Napló kéziratához, korábban is tudomást szerezhettek róla.) A szöveg nyilvános megjelenése azonban még tíz évet váratott magára. Csak akkor jelent meg, amikor Horváth Iván átengedte a kiadást Murányi Gábornak, s ő a Napló új kiadásának függelékében, 1997-ben közreadta.99 *** A Nyugat hasábjain a „nemzeti szocializmus” kifejezést Ignotus használta először, még 1918 novemberében. Néhány nappal az őszirózsás forradalom győzelme után
