Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Kabdebó Lóránt: A nyugati gondolkozás "hézagai"-ról (József Attila: "Költőnk és Kora") II.
Kabdebó Lóránt • A nyugati gondolkozás „hézagaidról 57 Egységében. Sokszor próbáltam rávenni: üljön neki, ismerje meg végre léte, belseje igazi gyökereit, foglalkozzon Ázsia ősi bölcsességével. Ő mindig húzódozott ettől. Talán attól félt, szembe kell fordulni egyik mesterének, Freudnak rendszerével - azzal a rendszerrel, amelytől lelki gyógyulást, feloldást: rendet várt. Hiszen tudta, hogy Jung, az »eretnek« azóta halad Freudtól távolodó utakon, amióta megismerte Kelet tanait. Pedig a tökéletes forma költője értette és élvezte Kelet tökéletes művészetének szavát. [... ] A rokonságot - a tökéletességet keresők, a kontemplálók rokonságát - megérezte a japáni rajzban. Mégis: félretette. Tudta, hogy már Konfucius megmondotta: »embernek emberhez való tökéletes viszonya a kölcsönösség«. De ezt ő jobb szerette Hegelen és Marxon keresztül kifejezni. Ismerte azt a konfuciuszi mondást is: »a szavak értelmének helyreigazítása a legfőbb szükségszerűség«.34 De a szavak művésze, az értelem rajongója Freudban, a lélek zavarainak kibogozójában találta meg a mesterét. S én úgy hittem, ezek az utak is el fogják őt vezetni az Egység nagy tudatához, amire úgy vágyott. Mert az ő racionális, egyenes és őszinte istentagadása sohasem volt más, mint az Egy keresése: azé az Egyé, akit ő nem tudott, nem is akart istennek nevezni, mert túlságosan érezte a tudatlanok istenfogalmának rokonságát a freudi apakomplexummal. Nem tudom, boldogabb lett volna-e, ha az Egyet, a Rendet, más utakon keresi. De tökéletesebb művész, jobb ember akkor sem lehetett volna soha.”35 Hatvány utóbb pedig, Tao-fordításában olvassa össze a Tao te king egy helyét egy József Attila-szöveggel: az 5. vers utolsó két sorához („Hiú szavak hiú soránál jobb a szívünk középútját követni”) ezt a kommentárt fűzi, mintegy megfeleltetve a József Attila-i helyet e részlettel: „csüng egyaránt jelent közepet, közép utat és azt, amit - József Attila szavaival - szívünkben hordunk.”36 Sőt ugyanitt, a kiadás hátsó borításán a szerző életrajzát így zárja: „E könyv egyben búcsú. Maradj fölöslegesnek - mondotta József Attila.” Imigyen saját életrajzába is beleírta taoista alapon József Attila szavait. Egy kétségtelen: a költő olvashatta és hallhatta Hatvány Bertalan 1935 karácsonyán elhangzott előadását, amelyben szó volt a Tao te kingröl is, sőt a bemutatott próbadarabot is ismerhette37: Van egy valami, Valami titokzatos Még nem volt ég, se föld, s ez létezett. Csendben volt, egyedül volt. Egyedül áll és változatlan. Kört ír le s mégis változatlan. Nevezhetném Világ-anyjának De nem tudom nevét.
