Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 3. szám - Lengyel András: József Attila ismeretlen fiatalkori verse
Lengyel András • József Attila ismeretlen fiatalkori verse 35 számában jelent meg Babits Új klasszicizmus felé című programos írása; a vers ezt a klasszicizmust veszi célba.) Az alkalmiság bélyege persze letörölhetetlen erről a versről; tartalmi utalásai így nem is teljesen világosak. Az elsődleges azonban, úgy gondolom, az, hogy itt formakísérletről van szó: a terzina-forma szándékolt - ironikus - eltorzításáról. Egészében - bár Budapesten íródott - már s még „bécsi” vers ez; annak a poétikai átrendeződésnek a dokumentuma, amely Bécsben erősödött föl (s részben zajlott le). Alaposabb elemzése csak a bécsi életszakasz kontextusában lesz elvégezhető. Külön probléma a lista. Részben maguknak a neveknek az azonosítása, részben a lista rendeltetése. Annyi mindjárt egyértelmű, hogy ez a húsz ember valamiképpen egy József Attila körül összeálló kapcsolatháló részét alkotja. Vannak, akiket csak keresztnevükön sorol föl: őket tehát alighanem szorosabb, bensőségesebb kapcsolat fűzte a költőhöz. S vannak, akiknél pl. még a doktori cím is rögzítésre került; ők valószínűleg csak egy külsődlegesebb, formális kapcsolat elemei a listán. Hogy mi lehetett a jegyzék gyakorlati rendeltetése, nehéz eldönteni. A meglátogatandó ismerősök és barátok listája ez? Valami - József Attila által közvetítendő - küldemény vagy üzenet címzettjei? Egyelőre nem lehet eldönteni. Az a tény, hogy több olyan név is külön szám alatt szerepel, akik egyébként összetartoztak (anya és lánya, férj és feleség), arra vall, hogy valamiért külön, egyenként kellett őket számbavennie. A nevek egy része jól ismert a József Attila-irodalomból. Gitta = Walleszné Gyenes Gitta festőművésznő; Luca = Wallesz Luca, előbbinek lánya, s a Luca-versek ihletője; Már er - Márer György újságíró, a költő ez időbeli egyik barátja, Szenes P. = Szenes Piroska költőnő, aki egyik regényében költőnk alakmását is fölvillantotta; Kunvári Bella = fogorvosnő, József Attila egyik, szerelemből barátságba átváltó hosszú életű „kapcsolata”; Balogh V. = Balogh Vilma, akinek irodalmi szalonjában a költő rendszeres vendég volt (az ő fia: Kovács György volt a költő egyik bécsi pártfogója, kalauza, sőt egy ideig vendéglátója); Pintér = Pintér Ferenc író, a baráti kör egyik tagja. Bizonytalanabb, hogy kit fed a Székely és Székelyné név. Nem kizárt, hogy Székely Béláról (és feleségéről) van szó, aki később, mint SZEXPOL irányultságú lélekelemző és az Emberismeret szerkesztője lett fontos József Attila számára. De az sem lehetetlen, hogy e listában nem ő, hanem a dedikációval is megtisztelt Székely Jenő szerepel. Csak föltételezhető, hogy Vali Sajtos Valériával, a Ria-versek ihletőjével azonos, ám mással való azonosítása sem zárható ki. Teljességgel kétséges, hogy kiket fed a Lénárték, ill. a Dr. Lénárt név, s ha ezek összetartoznak, akkor a listán miért „szakadtak” így el egymástól. Dr. Bán M. és Dr. Vayék azonosítása is későbbi feladat; ők talán új, bécsi ismeretségek (Collegium Hungaricum??). S bizonytalan a Deményék
