Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - Csábi Domonkos: Hajszálerek
Csábi Domonkos • Hajszálerek 87 volt a szekszárdi közéletnek: IV. Károly 1918 tavaszán gyermeküdültetési programot indított el. Szekszárdon gróf Apponyi Rezső főispán kezdeményezésére alakult meg a helyi feladatokat koordináló bizottság, melynek elnöke Kovácsné Nagy Lujza volt,21 a május 25-én tartott ülésen fel is kérte a jelenlévő a hadbavonultakat, elesetteket és rokkantakat összeíró személyeket, hogy kérjenek fel családokat ezen rászoruló családok gyermekeinek egyszeri befogadására. Hogy egyes családi és személyes kapcsolatoknak az októberi forradalom után mennyire megváltozott a jelentősége, az abból sejthető, hogy a szekszárdi polgári leányiskola igazgatónőjének egy családtagja a későbbiekben milyen karriert futott be - a Károlyi-kormányban. 1918. december 12-én a kormány belügyminisztere, gróf Batthyány Tivadar, gróf Károlyi Mihály miniszterelnök előtt tiltakozását kifejezendő az új vezetésnek a terjeszkedő és egyre agresszívebben fellépő szélsőbaloldali erők előtti meghátrálása miatt, lemondott.22 Batthyány utódja Nagy Vince miniszterelnökségi államtitkár lett, aki igen fiatalon - 32-33 évesen23 - került a nagy fontosságú pozícióba. Az ifjú miniszter Nagy Lujza unokaöccse volt, aki Szatmáron lapszerkesztőként, jól menő ügyvédként és országgyűlési képviselőként dolgozott. A két szemlézett hetilap korábban, még a forradalom előtt tudósított (személyi hírei között), hogy Nagy Vince Budapesten feleségül vette Szevera Erzsébetet.24 Az egyházi szertartást a belvárosi plébániatemplomban tartották, az esketést személyesen Hock János (később a Nemzeti Tanács elnöke) végezte, tanúk voltak: gróf Károlyi Mihály és Nagy Lajos honvédezredes. Hangsúlyozva, hogy nem bizonyítható (és egyáltalán: feltételezhető-e?) személyes kapcsolatfelvétel Babits Mihály és a Nagy-család magas pozíciót elért tagja között (annál is inkább, mert nyilvánvaló: Károlyi a menyasszony tanúja lehetett az esküvőn), mindenesetre Babits későbbi meghurcoltatásában az is szerepet játszhatott, hogy egyesek felfigyeltek e - nevezzük így - „korrelációkra” (más, hasonló esetekkel egyetemben). Hiszen a költő kapcsolatban volt sok olyan személlyel és szervezettel, akik és amik nemkívánatossá váltak az antant közvetlen beavatkozásával megszilárduló új viszonyok között. Talán amiatt is volt bátorsága Babits korábbi kollégájának, a bevezetőben idézett Kreboz Ernőnek december 16-án kelt levelében kérésével hozzá fordulni, mert a költő mások megsegítésére is készen állt - kérdés: tudott-e segítőkészségről korábban? Babits egy szintúgy távoli rokona, Buday Kálmán (1893-1937), aki patológusprofesszorként az első számú kórbonctani és kórszövettani intézet igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, 1918. december 8-án kelt a költőhöz intézett levelében utal egy fenn nem maradt levélre, amelyben Babits kereste meg
