Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 4. szám - Műmelléklet: Kovács Zoltán néhány alkotásának fotói

Másnak fején, ha meglátja,

Annak mását már kívánja.

Mindenféle keszkenőket,

Drága csipkés sok ingeket,

Nem is győzi öszveszedni,

Mikor föl akar öltözni.

Prokkás laiblit derekára,

Selyem szoknyát a f.. ,ra Veszi fel, hogy botránkozást Másnak vessen szemlátomást.

Haját fésűvel fodrozza,

Fehér liszttel felporozza,

Drága gyöngyöt nyaka körül Tekeriti minden felül.

Tükrét tartja Isten gyanánt, Miben gyakran nézi magát,

Arcát kenyi, tisztogatja,

Csaknem magát csókolgatja.

Keztyü, kapca legyen himes, Pantóflija arany prémes,

Úgy a lába mutatja, jó,

Hogy a f.. .a már eladó.

Arany csipkés kötény urat Ád, az alatt nincsen lakat,

Hol a cégér ki van téve,

Ott a bor is meg lesz mérve.

Ifjú:

Könnyen beszélsz, minthogy itten Mostanában asszony nincsen, Eredj csak a város helyre,

Hidd el, találsz kész ebédre.

Bőséges nyelvedre leves Lesz tálolva, csak elnyelhesd,

Több nyál esik a szemedre, Mintsem áldás a fejedre.

Majd találsz eb harmincadra, Méltó is vagy épen arra,

Mert az asszony csak azt visel, Mit a saját férje kedvel.

Az asszony úgy köllemetes S minden ember előtt kedves, Ha szép ruha vagyon rajta, Melyet bécsi szabó varrta.

Hozzá hajtja férfi szivét, Megmozdítja benne vérét, Szerelmére ad az okot,

Ha visel ő szép ruhákat.

Öreg:

Abrakot, hát buja szemnek Asszonyok tudva viselnek, Mellyel okot adnak bűnre, Csúnya, feslett, rósz életre.

Elég gonosz ember szive, B...ban merült kedve,

Mit nem szükség indítani, Hanem inkább megfojtani.

Ifjú

E világon sok ezeret Találsz, ki szép ruhát szeret, Hanem kinek esze nincsen,

Az nem kap szép öltözeten.

Gazdaságom ámbár nincsen, Azért csak szép ruhám legyen, Mások nagyon megbecsülnek, És előttem süvegeinek.

4